Kényszerszünet a MAX-ok gyártásában

Kriván Bence | Eddig raktárra dolgozott a Boeing, januártól azonban fizetett szabadságra küldi a 737 MAX modell gyártásában részt vevő tizenkétezer embert.

A Boeingnél elrendelt, a MAX-ok gyártását érintő kényszerszünet hosszát becsülni sem lehet, jelen állás szerint márciusig is eltarthat, de amint valóban biztató hírek érkeznek a két repülőgép lezuhanásáért is felelős szoftver biztonságossá tételéről, visszatérhet az élet a Seattle mellett lévő bázisra. A Boeing eddig is fokozatosan csökkentette a MAX-ok gyártását, a márciusi etiópiai légi katasztrófa után elrendelt globális repülési és szállítási tilalom feloldásával kapcsolatos fejleményektől függően. Havi 42 gépet szerelnek össze, partnereiket viszont nem korlátozzák, ők havi 52 géphez elegendő részegységet szállítanak le. Négyszáz vadonatúj MAX várja, hogy megrendelője végre átvehesse. Mivel havi hetvennél több gépet nem tud átadni a Boeing, csak a raktárkészlet kisöprése fél évig fog tartani. A cégnek 4405 élő megrendelése van a MAX-család tagjaira.

Az új szoftver hatósági bevizsgálása és a tesztrepülések folynak ugyan, de amíg a szoftver nem ad százszázalékos biztonságot, és nem történik meg a személyzet továbbképzése, addig az ügyben korábban meglepő felelőtlenséggel eljáró amerikai légügyi hatóság (FAA) nem engedi vissza az utasforgalomba a 370 földön veszteglő gépet. A MAX-okat a flottáikban tudó légitársaságok többsége már a tavaszi menetrendjéből kiírta ezeket a gépeket, és szakértők szerint már alkalmazkodtak a helyzethez, kitolva a leselejtezési időpontokat és fellendítve a lízingcégek forgalmát. Paradox módon az európai légtérben csak a Ryanair és a Norwegian hiányolja a MAX-okat, az előbbi a gépátvételek csúszása, az utóbbi pedig a 18 forgalomból kivont repülője miatt. A túlzott kapacitások által kikényszerített árversenyben a kisebb légitársaságok mentek csődbe, az ágazat már azzal is fellélegezhetett, hogy újabb gépeket nem állítottak forgalomba.

Az óriásvállalat életében hasonló leállás két évtizede nem volt. Az igazgatóság kétnapos ülést követően hozta meg döntését, miután az FAA elutasította a Boeing kérését, és nem hajlandó felgyorsítani az ügymenetet. Elemzők szerint a Boeingnek a bizonytalanság miatt nem is volt más választása. Ez azt jelenti, hogy a MAX-ügyön elszenvedett, eddig kilencmilliárd dolláros közvetlen veszteség csak gyarapodni fog, nem is szólva a kártérítési kötelezettségekről.

A Boeing-árfolyam 4,3 százalékos eséssel reagált a hírre, és tegnap tovább gyengült 1,3 százalékkal, március óta 22 százalékot ereszkedett. A rossz hír végigszaladt a beszállítói láncon, a Boeing legfontosabb partnerei közül a brit Senior Plc azóta 8, a francia Safran 6,5, az amerikai Spirit AeroSystems 5,5 százalékot esett, míg a General Electric (GE) megúszta 1,5 százalékkal. A GE és a Safran közösen szállítja a hajtóműveket a MAX-okhoz, s a többiektől eltérően ezt nekik csak a repülő átadásakor fizetik ki, azaz hiteleznek a Boeingnak. A cég a MAX-szal kapcsolatos üzleti számait a januárban esedékes gyorsjelentésében ismerteti.

A Boeingért már Washingtonban is aggódnak – a fővárosban és a szövetségi államban egyaránt. Rick Larsen, a Boeingnak otthont adó állam kongresszusi képviselője az egyetlen jó hírnek azt nevezte, hogy a kollektíva egyben marad, viszont az ügynek lassan számokban is megmutatkozó negatív hatása lesz az amerikai gazdaság növekedésére – írja a Reuters.