Kulcskérdés a frekvenciatender sikere

A Magyar Telekom részvényeinek árfolyama a májusi osztalékfizetést követő 407 forintos mélypontról több hullámban emelkedett, és bár október közepén egészen 454 forintig erősödött, végül a 438–443 forint közötti sávban állapodott meg. Kérdés, hogy merre indul majd a kurzus az új évben.

Számos olyan változás, új fejlemény érintette, illetve fogja érinteni a cégcsoportot, valamint az egész távközlési szektort, amelyek hosszabb távon hatással lehetnek a részvénykurzusra. Az általunk megkérdezett elemzők egyértelműen az ötödik generációs (5G) szolgáltatások beindításához szükséges frekvenciák árverését jelölték meg a legfontosabb tényezőként. Eddig a Telekom számára szerencsésen alakult az értékesítés, hiszen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság már az alaki vizsgálat során háromszereplősre szűkítette a licitálók mezőnyét, kiejtve közülük a Digit. Az utóbbi bírósághoz fordult a döntés miatt, és egyben kérte a határozat végrehajtásának felfüggesztését a jogerős ítélet meghozataláig. E kérelem elbírálásától függ, hogy az árverés késedelmet szenved-e. Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint mindenesetre nagymértékben csökkentheti a frekvenciaárakat, ha végérvényesen kiesik a negyedik pályázó.

A múlt hét vezető tőzsdei hírét, hogy a 4iG mégsem veszi meg a T-Systems Zrt.-t, az elemzők egyelőre nem kommentálják, egyébként is nehéz erről véleményt kialakítani, hiszen a tárgyalásokról az sem szivárgott ki, hogy milyen ajánlattal kereste meg a Telekomot Jászai Gellért cége.

A nemrég bejelentett 450 fős létszámleépítésből elérhető megtakarításra Nagy András, az Erste Befektetési Zrt. részvényelemzője már konkrét számításokat is végzett. Eszerint hozzávetőlegesen ötmilliárd forintos egyszeri költséget okozhatnak a cégnek jövőre az elbocsátások, elsősorban a végkielégítések miatt. Az intézkedés nyomán az elkövetkező években évi 1,5 milliárddal csökkenhetnek a Telekom költségei, és ezt az átlagosan 5 százalékos bérfejlesztés sem befolyásolja. Ezzel a részvény fair értéke néhány forinttal emelkedhet. Török Lajos is fontos jelzésként értékeli a piac felé a csoportszintű szigorú költségkontrollt. Mivel a béremelés gyakorlatilag elkerülhetetlen, pozitívum, ha összességében nem nő a bértömeg. Nagy András szerint a költségmegtakarítás másik fontos területe a digitalizáció, amely szintén jól halad a társaságnál.

Végül a Telekomnál bejelentett személyi változásokkal összefüggésben az elemzők elmondták, hogy szerintük a gazdasági vezérigazgató-helyettesi pozícióról lemondó Szabó János remek munkát végzett az elmúlt években. Ugyanakkor a Deutsche Telekomtól érkező Darja Dodonova életrajza alapján sem számítanak színvonalcsökkenésre. A változást semleges hírnek tartják.

Török Lajos viszont előremutatónak tartja a társaság vezetési struktúrájának a módosítását, vagyis azt, hogy az ügyvezető bizottság feladatait egyrészt az igazgatósághoz, másrészt a vezérigazgatóhoz és a vezérigazgató-helyettesekhez telepítik, és a bizottság a továbbiakban agilis módszertan alapján működik. Ezzel a cégcsoport felkészültebben kezelheti a közeljövőben a rugalmas reagálást igénylő kihívásokat. Köztük például azt, hogy a UPC–Vodafone-fúziót követően már nem a Telekom lesz az országban az egyetlen integrált távközlési szolgáltató.