Megszokjuk a 330 fölötti árfolyamot

Év elejétől vizsgálva, a forint biztosította az egyik legalacsonyabb kamatot az intézményi befektetők számára nemcsak a feltörekvő piacokon, hanem az egész világon. Az év elejétől mindössze 20 bázispontot hozott, ami a feltörekvő piacok világában a legalacsonyabb érték, de a fejlett piacok között is kiugróan alacsony. Alattunk már csak a kimondottan fejlett, negatív hozamú, jellemzően menedékdevizák vannak a listán – például a japán jen, az euró vagy a svájci frank –, amelyek mellett a forint eléggé kilóg a sorból. Így nem csoda, hogy fizetőeszközünk meglehetősen gyengén teljesített az idén, 3,3 százalékot gyengült az euróval és 6,4 százalékot a dollárral szemben. Ebben nem is várható jelentős változás, hiszen a jegybank nincs lépéskényszerben. Mert bár előrejelzésünk szerint az év elején megközelíthetjük az inflációs sáv (3 százalék plusz-mínusz

1 százalék) felső élét, de nem lépjük túl, így az árstabilitás nem kerül veszélybe. Ráadásul az MNB szerint a KSH módszertana felülbecsüli a tényleges inflációt.

A jegybanknak nincs inflációs célja, azt csak inflációs szempontból veszi figyelembe, de becslésünk szerint egészen a 345-ös euró-forint árfolyamig nem sérül tartósan az inflációs cél, vagyis nagyobb forintgyengülést is képes tolerálni a jegybank. A Reuters felmérése szerint a hozaméhség miatt a jövő esztendő a magas kamatú, fejlődő piaci devizák éve lesz, de a magas kamatot a forint nem képes megadni a befektetőknek. Az MNB adataiból látszik, hogy a külföldi szereplők 2015 óta fokozatosan építik fel spekulatív nettó forint short pozíciójukat, kihasználva a gyengülő forintot, a laza monetáris politikát, és ez az állomány mostanra már a 3000 milliárd forintot is elérte.

A következő időszakban a forint gyengülhet, a jellemző kereskedési sáv pedig 330 és 340 között alakulhat, amelynek jelenleg az alsó élén tartózkodik a forint. Ugyanakkor drasztikus gyengüléstől nem kell tartani, egyrészt mert a jegybank képes kezelni az esetleges sokkot, amivel a piac is tisztában is van, másrészt az EU-s támogatások még mindig devizabeáramlással járnak.