Százezermilliárd dollár felett a globális kötvénypiac

Sokan nem tudják, hogy a globális tőkepiac messze legnagyobb része a folyamatosan növekvő kötvénypiac a maga 100 ezermilliárd dollárjával – mondta tegnap az Equilor Befektetési Zrt. háttérbeszélgetésén Török Lajos, a cég vezető elemzője. Bár ez az adat 2017-es, biztosak lehetünk benne, hogy azóta is csak nőtt világszerte a kötvénypiaci kintlévőségek összesített értéke, a kötvényekkel lebonyolított napi forgalom pedig eléri az 500 milliárd dollárt – tette hozzá Buró Szilárd, az Equilor elemzője. A kötvények mögött álló fizetési kötelezettség 35 százaléka az államokat, 10 százaléka az önkormányzatokat terheli, további 22 százalék esik a vállalati, 23 százaléka pedig a jelzálogalapú kötvényekre.

Egy körültekintően összeállított, kiegyensúlyozott befektetői portfólióból tehát nem hiányozhatnak a kötvények, amelyek ugyan potenciálisan kisebb hozamot termelnek, mint a részvények, ám kevesebb kockázattal is jár a megvásárlásuk, bár az ötven-, pláne százéves államkötvényekre ez az utóbbi állítás már nem igazán érvényes.

Tudniillik a kötvények esetében az nyújtja a biztonságot, hogy ha nő a hozamuk, azaz csökken az áruk, a befektető úgy dönthet, legfeljebb kiüli az értékpapír lejáratát, addig meg vágja a kamatkuponokat. Egy százéves kötvény esetében azonban, amilyen a közelmúltban kibocsátott osztrák állampapír is, fogalmilag ki van zárva a lejárat kivárása. Ráadásul egy ilyen hosszú futamidő esetében egy aránylag kisebb hozamváltozás is drasztikusan le- vagy felértékelheti a kötvényt. Egyébként éppen az osztrák államkötvény árfolyama emelkedett szeptemberben a névértékének a duplájára. Ha pedig egy pénzügyi eszköz meg tudja duplázni az értékét, akkor ugyanennyi erővel markánsan veszíthet is belőle.

Az elemzők az említett kötvénytípusok közül a vállalati kötvényeket tartják a legérdekesebbeknek, hiszen ezek kurzusa lenghet ki a legnagyobb mértékben, amiből ügyes kereskedéssel hasznot lehet húzni. A befektetők helyzetét azonban nehezíti, hogy a legtöbb vállalati kötvény minimálisan megvásárolható tétele valahol 100 ezer dollár körül kezdődik, bár vannak kivételek. Az egyik ilyen kivétel a US Steel hitelpapírja, amelyből az árfolyamtól függően akár ezer dollárért is lehet vásárolni. Az amerikai acélgyártó óriás által kibocsátott, 2037-ben lejáró kötvény egyébként 2015–2016 fordulóján az addigi 90 dollár körüli értékről 40 dollárig esett, később felment 100 dollárig, legutoljára pedig 79 dollár körül járt. Ez a másik oldalon azt jelenti, hogy a hozam 2016 elején 19 százalék közelében is járt, és onnan ereszkedett vissza a mostani 9 százalék feletti tartományba.

A kötvénypiac jelenlegi helyzete kapcsán ki kell még emelni a központi bankok szerepét, hiszen az amerikai, európai és japán jegybank is önti a pénzt a kötvénypiacra. Ezért a kötvények 11 százaléka negatív hozammal forog, ez az arány korábban a 17 százalékot is elérte. A negatív hozam miatt a bankok egyre kevesebb kötvényt vehetnek az előírások szerint, de ez a jelenség a biztosítókat és a nyugdíjalapokat is sújtja, összességében pedig rizikósabbá teszi a kötvénypiacot.