Pénz- és tőkepiac

A vámháború túszai nem szabadulnak

Az árupiaci termények világpiacát a kereskedelmi háború újabb fellángolásai tartották tavaly nyomás alatt. Néhány áru azonban az idén meglepően erős ralival nyitotta az évet.

A Világbank az energiahor­dozókat és a fémeket nem tartalmazó árupiaci elemzése negyedévről negyedévre meg­- próbálja a lehetetlent, hiszen az összefoglaló néven soft commo­di­-

tiesként emlegetett termékkör egyes tagjai nehezen meghatározható trendek szerint mozognak, nehéz közöset találni a kakaó, a pálmaolaj, a tej és a kínai sertéshús, valamint a szójabab vagy a narancslé árfolyamát vezérlő tényezők között.

A termények esetében a kereskedelmi háború és a bevezetett vámok diktálják már sokadik negyedéve a feltételeket. A Világbank szerint az a csökkenés, amely általánosságban jellemezte az árszinteket, 2020-ban is velünk tart, de némi stabilizálódásra már számíthatunk. Azok a tényezők, amelyek a korábbi eséshez hozzájárultak, továbbra is fontos szerepet játszanak, így például a felhalmozott rizs- és búzakészletek továbbra is sokéves csúcson vannak. A szakértők kiemelik a kedvező időjárási viszonyok árcsökkentő hatását is bizonyos régiókban. A jó termés ezeken a helyeken megnövelte a kínálatot, de kereslet hiányában csak a készletek nőnek, nem az azonnali eladások.

Bár történtek kisebb előrelépések a kereskedelmi viták rendezésében, a vámok velünk maradtak 2020-ban is. Nem változott az sem, hogy az energiaköltségek még mindig alacsonyak, és az árukereslet sem bővült eddig jelentősen. A Világbank agrárárindexe 2019-ben mintegy 5 százalékot esett. Tavaly áprilisban már csak 2 százalékos árfolyamesést jeleztek előre ebben az indexben 2019-re, és 2 százalékos növekedést 2020-ra, de októberben mindkét évre lefelé módosította a kilátásokat a Világbank.

Már látják az alagút végét

A kereskedelmi háború miatti nyomás enyhülése a Világbank szerint főképp a szója és a kukorica árfolyamát emelheti meg, míg az olcsó benzin és gázolaj, valamint a nem dráguló műtrágya miatt az intenzív energiaigényű termelés költségei inkább csökkennek. Az ilyen termények és növények árfolyama várhatóan továbbra sem nő majd. Ugyanakkor az energiaköltségek 1 százalékos csökkenése idén már elhanyagolható lehet a 2019-es 15 százalékos zuhanáshoz képest. Átütő változásra azért nem számít a Világbank, mert a tapasztalatok szerint 10 százalékos változás az energiaárakban mindössze 2 százalékos ugyanolyan irányú elmozdulást eredményez a gabona és az olajos magvak kurzusában, ha minden más változatlan marad.

A kereskedelmi háború rövid távú hatásai látványosak és világosak, de mostanra a hosszabb távú tendenciák is változást mutatnak. Az amerikai farmerek például egyre kevesebb szóját vetnek, szemben a brazilokkal, akik a számukra kedvező vámtarifák miatt mostanra megemelték a szójatermelésbe bevont területek arányát.

A helyettesítő áruk

piaca is virágzik

A kínai importőrök a megdrágult szójaolajat pálmaolajra cserélték, és az állati takarmányként használt szóját más, versenytárs termékek váltják ki a vámoktól sújtott felhasználási területeken. A dollár erősödése elsősorban az Egyesült Államok saját termelőire hatott negatívan, miután a zöldhasú az elmúlt húsz hónapban közel 15 százalékkal értékelődött fel a főbb devizák ellenében. Egyes helyi piacokon, így például a kávé esetében a brazil reál mozgása volt az, amely szinte önmagában meghatározta tavaly a termék pályáját.

Érdemes külön kezelni a Világbank szerint a tea és a kávé piacát, mert ezek egyértelműen elkülönülnek a más terményeknél tapasztalt trendektől. Az élénkítő italok árfolyama kisebb emelkedést tudott felmutatni 2019 eleje óta, ez főleg az Arabica kávé szárnyalásának volt köszönhető. A kávéhoz hasonlóan a kakaó néhány szereplő által meghatározott piaca is kivételt képez.

A Világbank összefoglaló anyagában több helyen is felhívja a figyelmet arra, hogy a változó klíma növelni fogja a hirtelen terméskieséssel járó időjárási anomáliák gyakoriságát. A viharok, a heves áradások vagy épp az aszályos időszakok és a hőhullámok gyakrabban és kiszámíthatatlanabbul befolyásolják majd a termés mennyiségét és minőségét. Tavaly tavasszal például az amerikai földeken mintegy 19,4 millió hektár bevetetlen maradt az áradások és az esőzések miatt. Emellett további 14 millió hektárnyi szójababra, kukoricára és búzára váró terület is üresen maradt, egyszeri árfolyamkiugrást okozva a tőzsdén.

A benchmark mostanra

a szójabab lett

Ha valaki nem szeretne napi politikai híreket olvasni a kereskedelmi háborúval kapcsolatban, elég, ha a szójabab árfolyamára rápillant, amely minden apró rezdülést beáraz. Az ING éves árupiaci előrejelzése arra mutat rá, hogy a politikai síkon zajló harsány vita miatt a keresleti viszonyok változása sokáig teljesen kikerült a képből. Pedig a kínai kereslet növekedni látszik 2020-ban a különböző gazdaságélénkítő programok eredményeként. Az afrikai sertéspestis is tetőzhetett már a távol-keleti országban, de a sertésár még történelmi csúcson maradt. Ez az anomália arra bátoríthatja a gazdákat, hogy ismét sertéstartásba kezdjenek, így a szójabab kereslete és importja már 2020-ban nőhet a kereskedelmi háború újabb béketárgyalásainak kimenetelétől függetlenül is.

A szójabab árfolyama az ING elemzői szerint azért is emelkedhet az idén, mert sok amerikai termelő kukoricára váltott, az USDA számításai szerint majdnem 15 százalékkal csökkenhet idén a szójababültetvények mérete. A termést az esős ültetési időszak is negatívan befolyásolhatja.

Szóját természetesen nemcsak az Egyesült Államokban termelnek, a dél-amerikai régió, kihasználva az amerikaiak hátrányos helyzetét, tavaly rekordokat döntött. A kereskedelmi háborúból elsősorban Brazília tudott profitálni. Argentínában az őszi belpolitikai fordulat a baloldali Alberto Fernándezt emelte a miniszterelnöki székbe, ő pedig hamar bizonytalanságot okozott a termelők között azzal, hogy belengette az agrártermékekre kirótt exportadó megemelését.

Cukorból kevesebb lesz

Az idei év erős ralival indult a cukor árfolyamában. Ahogy az Egyesült Államok a szójababkínálatban, India és Brazília a cukor esetében számít meghatározó szereplőnek. Brazíliában a felhalmozott készletek jelentősek voltak az év végén, az éves hazai felhasználás 55 százalékát lefedték. A cukornádnál mindig az a kérdés, hogy az etanol-cukor arány hogyan alakul, melyik terméket érdemesebb gyártani, hisz a brazil üzemek bármikor átállíthatják a termelést cukorról etanolra és fordítva. A döntésre a deviza, a reál hatása sem csekély. Az ING elemzői szerint ha a reál tovább gyengül, az a cukorárak csökkenését vonhatja maga után, de idén nem erre számítanak. Véleményük szerint az indiai felhalmozott készletek gyorsan elfogynak majd, és az emelkedő árak egyre több termelőt késztetnek arra, hogy etanol helyett cukrot állítson elő. Az azonban világos, hogy ez az arányeltolódás egy idő után megállítja majd a cukorralit.

Több egzotikus termény

raliját is spekuláció fűti

A kávé példája jól mutatja, hogy az alacsony kamatkörnyezetben a hozamkeresési étvágy az árupiacokat sem kíméli. Ilyen ralit látunk a fémeknél a palládium és a ródium esetében, a mezőgazdasági termékek új sztárja pedig az Arabica kávéfajta lett, amelynek árfolyama 30 százalékos emelkedést mutatott pár nap alatt a short pozíciók zárása miatt.

Megtalálták a hozamvadászok a kakaót is. A ghánai és az elefántcsontparti társaságok megállapodása után nem lehet 2600 dollár/tonna alatti áron kereskedni a csokoládé alapanyagával. Ez a tény, azzal kombinálva, hogy a korábbi előrejelzésekkel szemben a kínálat csökkenését vetítik előre, szintén kiaknázható kereskedési lehetőséget teremt. A jövő attól is függ, hogy a megszabott elefántcsontparti termelési plafonokat betartják-e a térségben, vagy az intézkedés inkább a Ghánából érkező kakaóbab-csempészetet növeli. Az, hogy a kakaóban felvehető spekulatív pozíciók száma Londonban a lehetséges maximumhoz közeledik, jól mutatja, hogy az árupiaci folyamatokat már régen nemcsak a gazdasági ciklusok és a keresleti-kínálati viszonyok vagy az időjárási anomáliák határozzák meg, hanem a spekulatív étvágy is.

Minél tovább tart a kereskedelmi

bizonytalanság, annál meghatározóbb hatást fejt ki a telepítési stratégiai döntésekre

Fókuszban kakaó kukorica cukor szója búza árupiac
Ezek is érdekelhetik