Csökkent a bankok hazai profitja

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint a hazai pénzintézeti szektor első kilenc havi nettó eredménye konszolidáltan 560 milliárd forint volt, a 2018-as év 507 milliárdjához képest ez 10,5 százalékos növekedés. Ugyanakkor a nem konszolidált adatok szerint a terület jövedelmezősége nemhogy nem nőtt, hanem esett: szeptember végéig csak 399 milliárd forint volt az adózott nyereség, 6,8 százalékkal kisebb, mint 2018 szeptemberében.

Mindez ékes bizonyítéka annak, hogy egyre jobban nyílik az olló a magyarországi bankrendszer konszolidált és Magyarországon keletkező teljesítménye között, emiatt pedig nehezebbé válik a hazai bankrendszer tényleges teljesítményének elemzése. Az MNB immár egy éve konszolidáltan mutatja be a szektor eredményeit, viszont abba a magyarországi pénzintézetek – döntően az OTP Bank külföldi leánybankjainak – országhatáron kívüli teljesítménye is beleszámít.

A konszolidált nyereség 161 milliárd forinttal nagyobb a hazainál, és ehhez az OTP külföldi leánybankjai önmagukban 147,1 milliárd forinttal járultak hozzá. Ez azt jelzi, hogy a szektor jegybank által jelzett konszolidált nyereségének 26,3 százaléka képződött az OTP-leányoknál. Azt, hogy a konszolidált eredmény kimutatásának metodikája egyre kevésbé lesz képes a hazai banki teljesítmény pontos mérésére, jól jelzi, hogy a konszolidált eredménynek mindössze 71,3 százalékát teszi ki a hazai adat – egy évvel ezelőtt még 84,4 százalék volt ez az arány. A szektor 4817 milliárd forintos mérlegfőösszegének 23,7 százalékát adja az OTP külföldi teljesítménye.

Persze, azzal lehet érvelni, hogy az OTP-leányok nyeresége a magyar anyabankot (és annak részvényeseit) gazdagítja, ám a konszolidált adatok a hitelintézeti trendeket is alaposan eltorzítják. A konszolidált adatok szerint hatalmas a hitelboom: a szeptember végi 30 254 milliárdos hitelállomány 19 százalékkal múlja felül a bázisév hasonló adatát, ám a hazai teljesítmény ennél halványabb, 16 százalékos. Még érdekesebb a kép, ha megbontjuk a hitelstatisztikát, mert ebből kiderül, hogy a lakossági hitelkihelyezésben a konszolidált adatsoron jelzett 36,2 százalékos dinamikának kevesebb mint a fele, mindössze 15,8 százalékos a hazai bővülés. Ráadásul a konszolidált adatok alapján a lakossági ügyfeleknek 2019. szeptember végéig kihelyezett

11 398 milliárd forintnak mindössze 58 százaléka, 6614 milliárd érkezett a hazai háztartásokhoz. 2018 első három negyedévében még 68,2 százalék volt ez az arány, de az OTP több piacán – döntően Oroszországban – megindult hitelezési aktivitás következtében a nem konszolidált számsor egyre kevesebbet mutat. Megjegyzendő, hogy az OTP teljes lakossági hitelkihelyezésében is hasonló, 67 százalékos arányt képvisel a külföldi hitelezés – a leánybankok 4710 milliárd forintnak megfelelő összeget folyósítottak a kinti ügyfeleknek.

A vállalati hitelezésben nem történt földrengésszerű változás. Ám beszédes, hogy a 30 254 milliárdos vállalati hitelállomány 55,8 (egy éve 58,3) százaléka szintén nem a magyarországi székhelyű pénzintézetek könyveiben szerepel. Mint látható, itt is gyorsabb a külhoni dinamika. Ami az OTP-t illeti: ott az 1543 milliárd forintnyi magyarországi vállalati hitelhez képest a leánybankok 2854 milliárd forintnyi kihelyezést tartottak nyilván, vagyis a bankcsoport vállalati hiteleinek 65 százaléka nem a core-piacról érkezik.

Ahol még reprezentatívnak gondolhatjuk a konszolidált adatokat, az a betétoldal: a pénzintézetekre bízott ügyfélpénzek 71,4 százaléka, 27 277 milliárd forint a magyarországi bankok likviditását biztosítja. Azonban itt is megjegyzendő, hogy a konszolidált dinamika jóval erősebb – 14,2 százalékos –, mint a magyar piac 5,2 százalékos bővülése. Így nincs mit csodálkozni azon, hogy egy év alatt a külhoni bankokban lévő betétállomány része a konszolidált adatsorokban a 22,5 százalékról 28,6 százalékra nőtt.

Ebben persze az is közrejátszhat, hogy a jelenlegi hazai kamatkörnyezetben már nem igazán éri meg bankbetétben fialtatni a pénzt, miközben más piacokon még van érdemi kamat. Beszédes továbbá, hogy a hagyományosan a legnagyobb betétgyűjtőnek számító OTP-nél már csak 42 százalék a hazai megtakarítások aránya a lakossági betétekben.