Az arabica típusú kávé árfolyammozgása az elmúlt évtizedben nem keltett feltűnést egészen tavaly őszig, azóta viszont óriási ralinak és zuhanásnak is szemtanúi lehettek a befektetők. A történet kezdetéhez 2011-ig kell visszamennünk, amikor egy brazil időjárási anomália miatt az arabica kurzusa egészen 380 dollárcent per fontig szaladt.
A kiugró árfolyam-emelkedéshez az ázsiai ízlésváltozás is hozzájárult:
a tea helyett egyre többen fogyasztanak kávét, csak a Starbucks ötezer kávézót nyitott Kínában ezekben az években.
Ám miközben a kiskereskedelmi ár szépen emelkedett az évek alatt, a tőzsdei jegyzésár a rekordszintű kereslet ellenére kevesebb mint harmadára esett. Az ellentmondás a növekvő kínálattal magyarázható, a kedvezőbb időjárást hozó évek alatt a kávétermelők arra számítottak, hogy a kereslet ismét a 300 feletti sávba viszi majd az árfolyamot, ezért alig csökkentették a termelést.
Tavaly nyáron már csupán 100 cent per font környékén kereskedtek a brazil tőzsdén az arabicával, mélyen a termelők bekerülési költsége alatt. Majd jött a csoda, szeptember és december között 36 százalékos áremelkedéssel ez a kávéfajta nyerte a negyedéves árupiaci versenyt.
Az elemzések hirtelen a korábbival ellentétes tónust kezdtek megütni, és szinte már csak azok kételkedtek a rali tartósságában, akik régóta kereskednek ezzel a növényfajtával. Josh Graves, az RJO Futures szenior stratégája így nyilatkozott a Bloombergnek: „Túl sokat, túl gyorsan mentünk felfelé, rövid távon a magas volatilitás velünk maradhat.” Az is említésre érdemes, hogy a kávé ralija az International Coffee Organization szeptemberi ülése után kezdődött, amelyen arról állapodtak meg, hogy megoldást találnak az alacsony árakra és az árak hullámzására.
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
