Megritkultak a kibocsátói jogsértések
Az MNB még 2016-ban körlevélben tájékoztatta a tőzsdei cégek vezetőit: a tisztességes, áttekinthető és rendezett (tőzsdei) kereskedelem, a tőzsdei társaságok reputációjának és a befektetők esélyegyenlőségének növelése céljából áthangolja a kibocsátói felügyelés korábban alkalmazott koncepcióját. A tőkepiaci szereplők és a befektetők által támasztott fokozott elvárásoknak megfelelően az MNB feladatként a kibocsátókat terhelő tájékoztatási kötelezettség megfelelő önkéntes teljesítését, ennek hatékony jegybanki ellenőrzését és az utólagos szankcionálás helyett a jogsértések lehetőség szerinti megelőzését határozta meg.
Egyes, a korábbiakban gyakrabban előforduló (különösen az éves és féléves jelentések közzétételének elmulasztásával összefüggő) jogsértésekkel szemben viszont az MNB zéró toleranciát hirdetett. Egyértelművé tette azt is, a mulasztó tőzsdei cégek olyan intézkedésekre számíthatnak, hogy biztosan megértik majd: nem éri meg ilyen jogsértéseket elkövetni.
Az új koncepció jegyében a – különösen a rendszeres – tájékoztatási kötelezettségét határidőben nem (megfelelően) teljesítő kibocsátó papírjaival haladéktalanul felfüggeszti a kereskedést az MNB. A szankció az aszimmetrikus információs helyzet kialakulását előzi meg. Ha pedig az már kialakult, akkor a helyzet befagyasztása következik az információs aszimmetria megszüntetéséig, hogy esetleges információs monopóliumával egyetlen tőkepiaci szereplő se tudjon visszaélni.
A célok elérése a korábbinál szorosabb együttműködést feltételez a kibocsátók és az MNB között. A jegybank ezért alapjaiban változtatta meg hagyományos hatósági hozzáállását, és egyfajta szolgáltatói szerepkört öltött magára, illetve partneri viszonyt ajánlott a tőzsdei cégeknek.
A tőzsdére igyekvő vállalkozásoknak az MNB lehetőséget biztosít a személyes konzultációra, még a tájékoztatójuk jóváhagyását célzó engedélyezési eljárások előtt. Ennek keretében a jövőbeni kibocsátóknak lehetőségük van, hogy még a formális hatósági eljárás előtt akár a legapróbb részletekbe menően tájékozódjanak az MNB-nél a vonatkozó jogszabályokról vagy a tájékoztató jóváhagyására irányuló eljárás sajátosságairól.
A kommunikáció a tőzsdére igyekvő társaság és az MNB között az engedélyezési eljárás alatt is folyamatos. Erre jó példa, hogy a jegybank az utóbbi időben többször is észlelte a reklámmal kapcsolatos rendelkezések megsértését. Ezért az engedélyezési eljárás megindulta után az MNB többször külön is felhívta a potenciális kibocsátók figyelmét a tervezett kereskedelmi kommunikáció kapcsán az erre vonatkozó jogszabályokra.
Ezt követően – de még mindig a nyilvános működés tényleges megkezdése előtt – a jegybank valamennyi újonnan tőzsdére lépő cégnek kibocsátói workshopon ismerteti a tájékoztatási kötelezettségre és a piaci visszaélések tilalmára vonatkozó jogszabályokat, valamint az MNB e körben kialakított gyakorlatát. Ezeket a kötetlen, interaktív workshopokat az adott kibocsátóra szabják.
A kibocsátókkal való folyamatos kommunikáció a nyilvános tőkepiaci működés megkezdése után sem nélkülözhető. Egyedi esetekben az MNB széles körben biztosít egyeztetési lehetőséget a kibocsátóknak, sőt – például egy gyanús közzététel okán, de akár csak egy információ keresztellenőrzésére – egyre gyakrabban kér adatokat tőlük. A hiteles információszerzés jegyében a tőzsdei társaságok közgyűlésén is egyre sűrűbben lehet az MNB munkatársaival találkozni.
2019-ben a jegybank a kibocsátók mintegy 3,5 ezer közzétételét vizsgálta meg. Az MNB – különösen szenzitív témák esetén – a nyilvánosan elérhető és a már ismert információkkal összevetve, összefüggéseiben is értékeli ezeket. A vizsgálatok alapján – csak a formális megkereséseket számolva – tavaly már minden második-harmadik munkanapon kért további adatokat az MNB a közzétételek kapcsán a tőzsdei cégektől.
A formális megkereséseken túl – a hatékonyság, gyorsaság jegyében – az MNB munkatársai gyakran telefonon, e-mailben jelzik az adott tőzsdei cégnek, ha kisebb súlyú tájékoztatási anomáliát tapasztalnak. E „soft felügyeleti jelzések” hatására a kisebb pontatlanságokat a cégek jellemzően napon belül kijavítják.
A jogalkalmazás egységesítése és kiszámíthatóságának növelése érdekében a kibocsátói felügyelés tapasztalatait, a javasolt jó gyakorlatokat az MNB vezetői körlevélben osztja meg a tőzsdei cégekkel. A kibocsátók befektetői kapcsolattartóinak folyamatos szakmai képzése érdekében (is) az MNB munkatársai rendszeresen tartanak előadást különböző oktató intézmények kurzusain. A Budapesti Értéktőzsde is folyamatosan teret ad a tőzsdei cégeket érintő, MNB-s részvétellel zajló szakmai fórumoknak.
Az MNB is egyre átláthatóbbá teszi kibocsátói felügyelési tevékenységét. Egy-egy tőzsdei papír kereskedésének felfüggesztését és a jelentősebb felügyeleti intézkedéseket minden esetben nyilvános közlemény kíséri. Az utóbbi négy évben közzétett több mint 30 sajtóközlemény célja, hogy a tőkepiac minden szereplőjének világosak legyenek a felügyeleti intézkedésre okot adó körülmények. Nem lebecsülendő a sajtónyilvánosság prevenciós hatása sem.
Az új jegybanki szemléletmód nyomán egyenletesen csökken a felügyeleti intézkedést szükségessé tevő jogsértések száma. Míg 2016-ban 52 millió forint felügyeleti bírság kiszabása mellett 13 tőzsdei felfüggesztés történt, addig 2019-ben már csak alig 6 millió forint felügyeleti bírságot kellett kiszabni, és egyszer sem volt indokolt a kereskedés felfüggesztése.
Az elmúlt évek statisztikáját vizsgálva a megelőzés mellett a koncepció másik pillérének, a szigorú és következetes jogalkalmazásnak az eredményei is beértek. Amikor például a jegybank 2017-ben a TWD Investments Nyrt.-nél, 2018-ban pedig a KEG Nyrt.-nél tárt fel a nyilvános értékpapír-kibocsátói minőséggel összeegyeztethetetlen jogsértéseket, haladéktalanul elrendelte, hogy töröljék az érintett részvényeket a tőzsdei terméklistáról. A társaság menedzsmentjének felelős tagjait személyi bírsággal is sújtotta.
A 2025-ig szóló új felügyeleti stratégiája alapján az MNB a jövőben is támogató, megelőző módon, de szükség esetén határozottan, időben fellépve felügyeli a tőzsdei kibocsátók tájékoztatási kötelezettségének teljesítését. A támogató jellegű kibocsátói felügyelés ellenére piaci visszaélést elkövető szereplőkkel szemben az MNB piacfelügyeleti hozzáállása változatlan: zéró tolerancia és a repressziót szolgáló szankciók.
A szerző az MNB tőkepiaci és fogyasztóvédelmi jogérvényesítési igazgatója.
Sikerfaktor a transzparencia
Egy tőzsdei vállalatnál a transzparens működés a befektetői bizalom alapvető feltétele. A tőzsdére lépéssel a vállalat az üzleti tevékenységére vonatkozó pontos, átfogó és időszerű információk közzétételét vállalja. Ez teszi lehetővé az üzleti teljesítmények és eszközök megalapozott értékelését, összehasonlíthatóságát. E vállalás célja, hogy a céggel szemben tartós befektetői bizalom épüljön ki, és hosszabb távon az így elérhető előnyök meghaladják a nyilvános működéssel kezdetben kétségkívül együtt járó nehézségeket, költségeket.
A kibocsátói felügyelés a tájékoztatási szabályok érvényesülését biztosítja. A tájékoztatási körbe eső információk alapvető fontosságúak a befektetőknek, elemzőknek. Ha ezek az adatok nem kerülnek időben nyilvánosságra, akkor megnő a bennfentes kereskedelem veszélye. A bennfentes kereskedelem, a bennfentes információ jogosulatlan átadása vagy a piaci manipuláció már nem a kibocsátói felügyelés körébe tartozik, ezen piaci visszaéléseket az MNB piacfelügyeleti hatáskörben üldözi. | VG
