Az iráni háború ellenére optimisták a tőkepiacok, persze nem mindegy, mibe fektetünk
Az iráni háború miatti szűkös olajkínálat - amely félő, hogy tartóssá válik - határoz meg jelenleg mindent a világpiacon - kezdte szerdán délelőtt az MBH Befektetési Bank Piaci Pulzus című sajtóreggelijét Vince Péter, befektetési bank Advisory Desk vezetője.
MBH: optimisták maradtak a globális tőkepiacok
A válságból pedig Norvégia és Brazília kivételével még az olajtermelő országok - ideértve az Egyesült Államok - sem profitálnak. Nem véletlen, hogy ennek a két országnak a tőzsdéje szerepelt a legjobban a mögöttünk hagyott időszakban.
Mindennek ellenére érdekes módon a globális tőkepiacok optimisták, a határidős olajárak hosszabb távú gráfjaiból úgy tűnik, hogy
2027-re az olaj jegyzésének normalizálódását várják, valahol a hordónkénti 80 dollár környékére, a jelenlegi 100 dollár körüli szintekről, ami a Wall Street tőzsdeindexeinek idei átlagos 4 százalékos emelkedésén is látszik.
Az amerikai kötvénypiaci folyamatok is ezt támasztják alá, a megugró hozamok újra lekonyultak, alig van már felár rajtuk.
A makrogazdasági színtéren a fiskális terhek másként csapódnak le az egyes gazdaságok, illetve gazdasági övezetek között. Európában - főként Németországban - momentán nagyobb a mozgástér a gazdaság stimulálására, a fiskális lazításra, mint Amerikában.
Idehaza a befektetési bank év végére 375 forintos euróra számít, amit a magyar kötvénypiaci hozamcsökkenés kísér.
A jelenlegi 364 forintos euró amúgy már extrém erősnek számít, ami már erősen sérti az exportőrök érdekeit, bár az infláció letörésében pozitív a szerepe. A forint ereje a devizakitettséggel rendelkező befektetési portfóliókat sújtja, ugyanakkor talán most érdemes növelni az eurós-dolláros befektetések arányát.
Ha arra számítunk, hogy gyorsan helyreáll az olajkrízis, akkor India és Kína jön szóba, míg ellenkező esetben Dél-Amerika, kiváltképp Brazília kerülhet főszerepbe.
A részvénypiaci konzekvenciák
A részvénypiaci konzekvenciákról már Debreczeni Csaba az MBH Befektetési Bank vezető részvényelemzője beszélt. Mivel az iráni háború miatt a globális olajkínálat mintegy 15-20 százaléka esett ki, s ilyenre még nem került sor a világgazdaság történetében.
Talán mégis az 1990-es öbölháborúhoz lehet hasonlítani a helyzetet, amikor a növekvő infláció dacára részvényindexek a háború csúcspontjától számítva nagy raliba kezdtek, amely egészen az orosz válságig tartott.
Az iráni háborút és a vámháborúkat kvázi személyes ügyként kezelő Donald Trump amerikai elnököt megfékezhetik a közelgő kongresszusi választások, ugyanis a republikánusok korábbi 70 százalékos népszerűsége máris 50 százalékra csúszott vissza.
A piac ezért azt, hogy a háború június 30-ig véget ér, 95 százalékra veszi.
A világ tőkepiacain az olaj és a nyersanyagok a nyerők, de az utóbbi időben az amerikai S&P 500 és a japán Nikkei index is felzárkózott. Miközben a technológiai szolgáltatókat alaposan visszavetette az AI-forradalom, az igazán nagy technológiai cégek, amelyeknek komoly infrastruktúrájuk - adatközpontok - is van, jól jöttek ki a viharból, akárcsak a szintén sok vasat a tűzbe tartó hagyományos ipari cégek.
A technológiai cégek két csoportjának a teljesítménye közötti különbség is szélsőséges méreteket ölt, amire még nem volt példa.
Az amerikai indexeket azonban a legjobban az olajcégek és - a szűk kapacitás miatt - a memóriacsip-gyártók emelték.
Európában a fiskális lazításra teszik a tétet, a németek gyakorlatilag a GDP 30 százalékával stimulálják a gazdaságot, főként a védelmi iparba öntve a pénzt.
A közép-európai térség továbbra is olcsó, a tengerentúlon érdekes lehet az egészségügyi és a pénzügyi ágazat.
A magyar részvények közül vételen vannak a befektetési banknál a Mol és a Magyar Telekom kivételével a blue chipek, bár a Richtert revízió alá vették. A kisebb papírok közül pedig az Alteót és az AutoWallist emelték ki pozitív példákként.
A bank vételre ajánlja az Opus Global részvényeit is.
Összességében a cég négy üzletága stabil lábakon áll, a jelenlegi esés inkább a piaci szentimentre vezethető vissza, persze nem zárható ki, hogy az új politikai felállás valóban sújthatja a céget, például az energia-rendszerhasználati díjak számottevő csökkentése - mondta egy kérdésre válaszolva Debreczeni Csaba.
Az abszolút hozamú alapok jöttek be a legjobban, jöhet a Warsh-i fordulat a Fednél
A bank alapjai közül amúgy az abszolút hozamú alapok teljesítettek igazán jól, míg a részvényalapok hullámzó teljesítményt nyújtottak - ezt már Nyitrai Győző, az MBH Befektetési Bank üzleti és általános vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta.
A topmenedzser szerint Kevin Warsh, a Fed jövőbeli új elnöke teljesen más elképzelésekkel és számos reformjavaslattal érkezhet az amerikai jegybank élére. Ha az iráni háború már nem foglalkoztatja a piacokat,
Warsh valószínűleg jobban hajlik majd a kamatcsökkentésre, mint a jelenlegi vezetés, miközben a mérlegfőösszeget viszont mérsékelné.
Az amerikai tőzsdék remek szereplését egyrészt az algoritmusok, másfelől az ismét megjelent lakossági optimizmus is hajtja.
