A koronavírus okozta tömeges megbetegedések váratlan európai megjelenésének hatására fordult a tőkepiaci hangulat, beszakadtak a részvénypiacok, kiszúrt a volatilitás, és várhatóan állandósulhat is a következő időszakban.
Az amúgy nem túl erős, de az év elején még optimista idei növekedési kilátások, úgy tűnik, erősen romlanak, és a részvénypiacok a lehetséges globális gazdasági hatások mértékét árazzák.
A lehetséges kimenetelek széles skálán szóródnak, ezért egyelőre túl korai lenne ezek latolgatása.
Portfóliókezelői szemlélettel megközelítve viszont érdekes lehet, hogy milyen részvénypiaci eszközöket célszerű tartani egy magas volatilitású időszakban.
Ilyenkor a divatos, nagy növekedési potenciállal rendelkező eszközök jellemzően alulteljesítenek, azaz többet és gyorsabban esnek, mint a vezető indexek.
Ennek egyrészt a jövőbeni gyors növekedési potenciál kiárazódása, másrészt a befektetői túlpozicionáltság az oka.
A tőkepiaci hangulat viszont könnyen fordulhat, és kedvező hírek esetén akár egy V alakú visszapattanás is kialakulhat a piacokon, amikor néhány nap alatt akár két számjegyű emelkedést is produkálhatnak a részvények.
Tökéletes időzítés hiányában alacsony volatilitású ETF-ek tartásával az átlagos piaci visszaesésnél kisebb csökkenéssel „kiülhető” a korrekció, és az emelkedő körnek is részesei lehetünk.
Az alacsony volatilitású ETF-eknek ebben rejlik az előnyük. Az EFT működésének a kulcsa, hogy alacsony volatilitású részvényekre helyezi a hangsúlyt, és ezáltal egy markáns esésben lassabban esik az ETF árfolyama, mint maga a piac.
Ekkor keletkezik a felülteljesítése. Persze ennek ára is van, ugyanis egyben azt is jelenti, hogy a fölfelé menet is lassabb, de mivel kevésbé mély esést produkál az ETF, elég egy kisebb emelkedés, hogy új csúcsra futhasson.
A volatilitás csökkentése az egyik kulcsa a sharpe-mutatónk javításának. Az iShares US Min Vol ETF például az év eleje óta 0,84 százalékos pluszt mutatott, miközben az S&P 500 részvényindex 3,17 százalékkal csökkent.
