Az éves fogyasztói árindex januárhoz képest februárra 0,3 százalékponttal, 4,4 százalékosra csökkent – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből.
A maginfláció és az indirekt adóktól szűrt maginfláció 0,1 százalékponttal 4,1 százalékosra, illetve 3,8 százalékosra emelkedett.
A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a februári inflációs adatokhoz fűzött keddi elemzése szerint az mérséklődését az üzemanyagárak csökkenése magyarázza – januárhoz képest februárban 4,3 százalékkal voltak alacsonyabbak –, az áremelkedés éves üteme pedig a januári 13,5 százalékosról 7,7 százalékosra mérséklődött.
Az MNB-nek a márciusi kamatdöntő ülésén a korábbi szigorítást kell szentesítenie, de ennél jelentősebb lépés a koronavírus miatt nem várható, sőt lazítás sem zárható ki annak érdekében, hogy a piaci likviditás bővüljön, s ezzel csökkentsék a járvány kedvezőtlen gazdasági hatását
– mondta Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője.
Mint hozzátette, a koronavírus és a szaúdi–orosz olajárkonfliktus miatt az üzemanyagoknál további árcsökkenés várható, ami segíthet abban, hogy a fogyasztói árindex visszatérjen a célsávba, ám az inflációs alapfolyamatok továbbra is erősek.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szintén az inflációs nyomás erősödésére hívta fel a figyelmet, emlékeztetve arra, hogy a maginfláció is a toleranciasáv fölé, 4,1 százalékra nőtt 4 százalékról, az adószűrt maginfláció pedig 3,8 százalékra emelkedett az előző havi 3,7 százalékról.
Mindez indokolttá tette az elmúlt hetekben a swapállomány csökkentését, ami megemelte a bankközi kamatokat, valamint megállította a forint gyengülését.
A teljes cikket elolvashatják a Világgazdaság csütörtöki számában
