Az éves fogyasztói árindex januárhoz képest februárra 0,3 százalékponttal, 4,4 százalékosra csökkent – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. A maginfláció és az indirekt adóktól szűrt maginfláció 0,1 százalékponttal 4,1 százalékosra, illetve 3,8 százalékosra emelkedett. A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a februári inflációs adatokhoz fűzött keddi elemzése szerint az mérséklődését az üzemanyagárak csökkenése magyarázza – januárhoz képest februárban 4,3 százalékkal voltak alacsonyabbak –, az áremelkedés éves üteme pedig a januári 13,5 százalékosról 7,7 százalékosra mérséklődött.
Az MNB-nek a márciusi kamatdöntő ülésén a korábbi szigorítást kell szentesítenie, de ennél jelentősebb lépés a koronavírus miatt nem várható, sőt lazítás sem zárható ki annak érdekében, hogy a piaci likviditás bővüljön, s ezzel csökkentsék a járvány kedvezőtlen gazdasági hatását – mondta Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője. Mint hozzátette, a koronavírus és a szaúdi–orosz olajárkonfliktus miatt az üzemanyagoknál további árcsökkenés várható, ami segíthet abban, hogy a fogyasztói árindex visszatérjen a célsávba, ám az inflációs alapfolyamatok továbbra is erősek. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szintén az inflációs nyomás erősödésére hívta fel a figyelmet, emlékeztetve arra, hogy a maginfláció is a toleranciasáv fölé, 4,1 százalékra nőtt
4 százalékról, az adószűrt maginfláció pedig 3,8 százalékra emelkedett az előző havi 3,7 százalékról. Mindez indokolttá tette az elmúlt hetekben a swapállomány csökkentését, ami megemelte a bankközi kamatokat, valamint megállította a forint gyengülését. Suppan Gergely hozzáfűzte: a koronavírus globális terjedése miatt azonban érdemben visszaeshet a külső infláció – sőt, egyes gazdaságokban ismét megjelenhet a defláció –, a meghatározó jegybankok vezetésével pedig jelentős globális monetáris lazítás kezdődhet. A Takarékbank vezető elemzője hangsúlyozta: feltehetően nem lesz szükség az MNB további szigorítására.
A jelenlegi monetáris politika fenntartása szempontjából fontos lehet, hogy áprilistól már érdemi inflációcsökkenés következhet – magyarázta Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője. Továbbra is kiemelten fontos maradhat az adószűrt maginfláció alakulása, különösen az, hogy a várt csökkenés milyen időhorizonton következik be. Jobbágy Sándor emlékeztetett: a mostani, magas inflációval jelzett időszakot az MNB átmenetinek tekinti. Lényeges, hogy a koronavírus és egyéb tényezők miatt márciusban látott nemzetközi olajárzuhanás tartósságát nem lehet megjósolni, illetve az Európai Központi Bank következő hónapokban érkező döntései is befolyásolhatják a monetáris politikát. A CIB Bank elemzője szerint az adatvezérelt üzemmódban működő monetáris politika várhatóan csak apránként változik, alapvetően likviditásmenedzselési lépésekkel haladhat. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az olajárak mostani, 30–35 dolláros szintje mellett 0,8 százalékponttal eshet a fogyasztói árindex, ami elegendő ahhoz, hogy visszatérjen a toleranciasávba, és az idei átlagos infláció 3,2-3,3 százalékos lehet.
