Világszerte megviselte a devizákat az olajár zuhanása: a rubel, a lej és a norvég korona történelmi mélypontján is megfordult, a dollár viszont hirtelen erőre kapott.
2020.03.11. 06:30 | Szerző: Topolay Gábor
2020.03.11. 06:30 | Szerző: Topolay Gábor
Az olajár drasztikus esésére reagálva keddre gyakorlatilag összeomlott az orosz rubel, amely a járvány okozta kockázatkerülés miatt már egy hónapja mérsékelten gyengült. Az euróval szembeni keresztárfolyam csak tegnap 11 százalékos mínuszban volt, a dollárral összevetve 4 százalékos a zuhanás.
A rubel négyéves mélypontra ért mindkét deviza ellenében, utoljára 2016 elején volt ezeken a szinteken, amikor az olajpiaci lejtmenet és a nemzetközi szankciók egyszerre sújtották az országot.
A jegybank már lépett is: közölte, hogy öt év után újra megjelenik a devizapiacon, és
gigantikus, 570 milliárd dollárra hizlalt devizatartalékát is beveti az árfolyam stabilizálása érdekében.
Fotó: Shutterstock
Azt azonban nem hozták nyilvánosságra, mennyi rubelt vesznek, és meddig tart a program. Alekszandr Novak olajminiszter mindenesetre magabiztosan nyilatkozott: a következő hat-tíz évben az ország költségvetése akár 25-30 dolláros olajár mellett is stabil marad.
A rubelhez hasonlóan nyomás alá kerültek a közel-keleti olajmonarchiák devizái is, de ezeknek a jegyzését a helyi jegybankok állapítják meg, így a fizetőeszközök nem tudtak az oroszhoz hasonlóan bezuhanni.
Az olajár megroppanása egyébként világszerte csökkentette a kockázatvállalási kedvet, és ez a fejlődő piaci eszközök, különösen a devizák árfolyamában erősen érződött.
A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja!
Gong előtt - heti befektetői összefoglaló: Szakértőink segítenek percek alatt képbe kerülni a gazdaság és a piacok trendjeiről - részletek itt.
