Rosszul időzítettek a részvénypiaci emelkedésre játszó hazai kisbefektetők

Megközelítőleg 130 milliárd forinttal gyarapította értékpapírvagyonát a lakosság januárban, az 1 százalékos bővüléssel 12 846 milliárd forintot tesz ki a háztartások befektetési eszközökben elhelyezett megtakarítása – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss statisztikáiból.

A hazai magánbefektetők az év első hónapjában 182 milliárd forint új forrást helyeztek el különböző eszközökben, a januári zord hozamkörnyezet azonban a frissen lekötött tőke csaknem harmadának megfelelő összeget, 55 milliárd forintot rögtön ki is vett a háztartások kasszájából. Az 1 százalékos állománybővülés ezúttal is főként az állampapír-vásárlásokból jött össze. A biztonságosnak vélt kötvényekből 166 milliárd forint értékben jegyeztek, a kamatok pedig valamivel több, mint hárommilliárd forinttal emelték a számlákon lévő összeget. Továbbra is a hosszú lejáratú állampapírokat keresi a lakosság, januárban 284 milliárd forinttal nőtt az állomány, először átlépve a hatezermilliárd forintot. Az egy évnél rövidebb lejáratú kötvénykitettségüket ezzel párhuzamosan tovább apasztották a háztartások, ezekből a decemberihez hasonlóan újabb 110 milliárd forint értékben váltották vissza. A lakosság rövid kötvényállománya kétezermilliárd forint alá csökkent, utoljára 2015 novemberében volt ennyire népszerűtlen ez az eszköztípus.

Bár a forint az év első hónapjában majdnem 2 százalékot veszített értékéből az euróval szemben, a magyar pénznem folytatódó leértékelődése ellenére is ragaszkodnak a háztartások a hazai pénznemben denominált kötvényekhez, a devizaalapú állampapírok – lakosság által birtokolt – állománya újabb 7,5 milliárd forinttal csökkent.

Tavaly év végén nyolc hónapi tőkekiáramlás után kedvező fordulat állt be a befektetési jegyek értékesítésében is, és a trend folytatódott 2020 januárjában. A decemberi 16 milliárd forint után 10 milliárd forinttal nőtt a lakossági ügyfeleknek értékesített mennyiség, miközben a hozamokon hárommilliárd forintot buktak a pénzüket alapokban tartó megtakarítók. A szerény állománybővülés révén a lakosság valamivel több, mint 3900 milliárd forintot tartott befektetési jegyekben, ezzel a teljes alapkezelői állomány mintegy fele a kisbefektetők számláin parkol.

Az új esztendő elején a lakosság étvágyat kapott a részvényekre is, és tavaly augusztus után növelte ismét tőkepiaci kitettségét, ezúttal 8,6 milliárd forinttal. A hosszabb szünetet követő parkettre lépést a volatilissá váló piaci környezetre időzítették a kisbefektetők: a BUX ugyanis 7 százalékkal esett januárban. A zuhanást a háztartások vagyona is megszenvedte, egyetlen hónap alatt 57 milliárd forint égett el a lakossági brókerszámlákon. Hasonló mértékű ütést utoljára több mint két éve, 2017 őszén vittek be a lakossági tőzsdézőknek. A masszív zuhanást csak némileg enyhítette a szerény tőkebeáramlás, a háztartások egyébként sem méretes részvényállománya végül 6 százalékkal, 649 milliárd forintra zsugorodott.

A lakosság még ezzel együtt is jól forgatta a pénzét, a forgalomban lévő teljes hazai értékpapír-

állomány viszont 1,1 százalékkal

50 544 milliárd forintra apadt. A bő félezer milliárd forintos vagyonvesztés ráadásul úgy jött össze, hogy az árfolyamokon 220 milliárd forintot nyertek a befektetők. A gyenge évkezdés mögött a rendkívül mostoha hozamkörnyezet áll, amely 744 milliárd forintot vett ki a megtakarítók zsebéből, akik közel 50 milliárd forint tőkét törtek fel befektetéseikből.