Állami ejtőernyőt kapnak az európai társaságok

Szárnyakat kaptak a nagy európai légitársaságok részvényei a hét legelején, a Lufthansa papírjai 10 százalékkal, az Air France-KLM-é pedig bő 4 százalékkal emelkedtek tegnap délelőtt. A piaci optimizmus oka, hogy egyre jobban körvonalazódnak azok a mentőcsomagok, amelyekkel az európai kormányok biztosítanák a koronavírus-járvány miatt rövid időn belül csődközelbe sodródott légicégek túlélését.

A francia kormány múlt pénteken egy 7 milliárd eurós hitelcsomagot fogadott el a bajba jutott Air France megsegítésére, a holland testvércég KLM pedig további 2–4 milliárd euró közötti gyorssegélyre számíthat a holland pénzügyminiszter ugyancsak múlt pénteki bejelentése szerint. Az állami beavatkozásra még a versenyhatóságoknak is rá kell bólintaniuk, az azonban már biztos, hogy a konszern holland tagjának is szigorúbb gazdálkodásra kell áttérnie az adófizetőktől érkező mentőöv fejében: a KLM osztalékot és bónuszokat sem fizethet a támogatás idejére, és a dolgozók bérét is csökkentenie kell.

Hasonló mértékű, 10 milliárd euró állami segítségre számít a német rivális Lufthansa is, amely a társaihoz hasonlóan ugyancsak jókora likviditási gondokkal küzd, miután szinte a teljes flottáját földre kényszerítették a pandémia nyomán elrendelt közlekedési szigorítások. Az utasszám alapján a második legnagyobb euró­pai légicég szerint a forgalom csak 2023-ra állhat vissza a korábbi szintre, ezért száz géppel csökkenti a flottáját, aminek következtében a személyi állomány 8 százalékát érintő, tízezer dolgozó elbocsátására kerülhet sor. A Lufthansa sorsa a héten dőlhet el, a társaság állami mentőcsomagjáról a napokban dönthet a német kormány. Biztató előjel, hogy a gazdasági tárcát vezető Peter Altmaier is a világgazdaságban fontos szerepet játszó német vállalatok működőképességének megőrzését emelte ki egy tegnapi rádióinterjúban, hozzátéve, hogy az állami szerepvállalásért cserébe a Lufthansának is fel kell készülnie az osztalék és a bónuszok befagyasztására.

Ugyancsak állami apanázsra jelentkezett a brit kabinetnél a Virgin Atlantic, az EasyJet pedig még a hónap elején jutott 600 millió font kölcsönhöz a kincstár és a brit jegybank rendkívüli alapjából. Az európai kormányok azután nyitják ki a pénztárcájukat, hogy a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség korábban többször figyelmeztetett: a járványhelyzet hatására a világ minden második légitársasága csődbe mehet, az európai vállalatok pedig 89 milliárd eurós bevételkiesésre számíthatnak.

Ugyanakkor nem minden ágazati szereplő nézi jó szemmel az állami védőháló kivetését. A légicégek közpénzből való megmentésének egyik leghangosabb ellenzője, Michael O’Leary Ryanair-vezér jelezte, az ír fapados társaság bíróságra is hajlandó menni, hogy megakadályozza, hogy eurómilliárdokat ajándékozzanak a kevésbé hatékonyan működő szektortársaknak.

Az EasyJet

600

millió font kölcsönhöz

jutott még a hónap elején