Két és fél éves mélypontra, 6024,7 milliárd forintra apadt a hazai befektetési alapok vagyona márciusban
– derül ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének friss adataiból. A megtakarítók bő évtizede nem látott mértékű, összesen 261 milliárd forintnyi tőkét vontak ki az alapokból márciusban, az árfolyamokon további 195 milliárd forint veszteséget könyvelhettek el.
Számottevő forrásbevonás csak az alacsony kockázatú, likvid pénzpiaci eszközöket jellemezte. A tőkekiáramlás mértéke a vegyes és az ingatlanalapokból volt a legszembeötlőbb, a két vezető eszközkategóriából 86,5, illetve 85 milliárd forint áramlott ki csak a visszaváltások révén. A világjárvány hatására kibontakozó pánik a magyar tőkepiacot sem kímélte, de nem kedvezett a forint jelentős leértékelődése sem. A legnagyobb zuhanást – az abszolút hozamú alapok mellett – a részvényalapok könyvelhették el. A 14 százalékos vagyoncsökkenés döntően a tőzsdeindexek meredek lejtmenetének tudható be, a befektetők ugyanis viszonylag fegyelmezetten ültek portfóliójukon, és mindössze 1,4 milliárd forintot vontak ki a kezelés alól.
Visszafogott vagyonmozgásról számolt be a Világgazdaságnak az elmúlt időszakot illetően Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő befektetési igazgatója. A szakember elmondta: most a részvényalapok iránt mutatkozik nagyobb érdeklődés, mivel a piacok esését követően elsősorban ez az eszközkategória vált vonzóvá a befektetők számára.
„A piac alját vélhetően senki sem látja előre, a hosszú távon gondolkodók számára viszont már vannak olyan eszközosztályok, amelyek olcsóvá váltak, nekik érdemes lehet pozíciót vállalniuk. Ilyenek általában a fejlődő piacok, az európai részvények, és ezen belül is a vonzó árazottságúvá való közép-európai régió” – hangsúlyozza az Accorde befektetési igazgatója. A szakember arra számít, hogy a részvényalapok iránt megnövekedett érdeklődés továbbra is fennmarad.
A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható
