K. B. | A motorizációból tavaly 440,4 milliárd euró folyt be adók formájában az Európai Unió tizenöt régi tagállamának államkasszájába, ez
3 százalékkal több a 2018-as adatnál. A járműhasználathoz, -értékesítéshez és az üzemanyagokhoz kapcsolódó elvonások két és félszeresét teszik ki a teljes EU éves büdzséjének – illusztrálta az ágazat meghatározó jelentőségét Eric-Mark Huitema, az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) főigazgatója. Arra is célzott, hogy ez a befizetés könnyen a negyedével zuhanhat vissza az idén, hiszen sok remény nincs a járvány kulminálódása idejére teljesen leállított autógyárak jelenleg 1,8 millió darabra becsült kieső termelésének pótlására. Igaz, értelme sem lenne ennek, mivel a recesszió idején nem a járművásárlás a legfontosabb prioritás az emberek szemében.
A napokban világszerte takarékmódban újrainduló járműgyártásban a kereslet reális felmérése alapvető fontosságú. Erre hivatkozva a Nissan japán gyárainak a kapacitását mindössze 22 százalékban használja ki májusban, a termelési terve csupán 13 400 autót irányoz elő. Júniusban is csak fél gőzzel, 33 400 autóval kalkulálnak. Feltűnő, hogy a modellpalettából a korábban kapósnak bizonyult városi terepjárók (SUV) most kezdenek kikopni, jelezve, hogy a takarékossághoz szokott japánok nem új autókra fogják költeni a kormány által beígért helikopterpénzt. A Reuters azt írja, hogy a Nissan az idén egymillióval kevesebb autót fog gyártani a májusban ismertetendő új terv szerint. Szövetségese, a Mitsubishi május–júniusban harmadával kevesebb autót szerel össze, mint tavaly ilyenkor. Az Egyesült Államokban az autógyártás márciusi leállítása után lélegeztetőgépek gyártására kötelezett General Motors és detroiti társai, a Ford és a Fiat Chrysler sajtóhírek szerint május 18-tól térhetnek vissza a kaptafához, a szakszervezetekkel egyeztetett menetrend szerint. A gyártási volumenekről még nincs hír, legfeljebb az lehet biztató, hogy jöhet bármilyen recesszió, az amerikaiak az autózásról nem lesznek hajlandók lemondani.
Két keréken sem könnyebb az élet: a világelső Harley-Davidson az első negyedévben a tavalyinál 18 százalékkal kevesebb, 40,4 ezer motort értékesített, profitja 128-ról 70 millió dollárra zuhant, bevétele 8 százalékkal, 1,1 milliárdra mérséklődött. A Harley felfüggesztette részvény-visszavásárlási programját, az osztalékot jelképes 2 centre redukálta, s épp egy 1,3 milliárd dolláros bankhitellel próbálja megerősíteni 1,47 milliárdos készpénzállományát, miután az első elbocsátási és bércsökkentési hullámon túlesett. A cég árfolyama 9 százalékos erősödéssel reagált a gyorsjelentésre, a piac díjazta a menedzsmentnek a feszes gazdálkodás irányába tett lépéseit.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.