Online módra váltanak a közgyűlések

Sorra mondták le vagy halasztották el az évi rendes közgyűlésüket a hazai tőzsdei társaságok a március közepe óta hozott járványügyi intézkedések miatt. Közben törvény írja elő, hogy április 30-ig vagy a naptári évtől eltérő üzleti év mérleg-fordulónapját követő negyedik hónap végéig kell a számviteli törvény szerinti beszámolót elfogadniuk. Kisebb társaságok, ahol egy-két részvényes kezében elegendő papír összpontosul, és alacsony a közkézhányad, ilyen körülmények között is megtartották a közgyűlést. Így tett például április 9-én az Őrmester, sőt, a társaság március végén egy rendkívüli közgyűlést is tartott. Nagyobb cégek esetében azonban ez nem járható út.

Ideiglenes megoldásra nyújt lehetőséget az április 10-én életbe lépett kormányrendelet, amely szerint az ügyvezetés jogosult dönteni minden olyan kérdésben, amely a korábban közzétett közgyűlési meghívóban napirenden szerepel. Utólagos közgyűlési jóváhagyásokra a vészhelyzet elmúltával lesz mód.

Az éves beszámolók elfogadására és az osztalékkal kapcsolatos döntésekre jó ideiglenes megoldás az igazgatósági döntés, ám előfordulhatnak különös helyzetek – vélekedett Gaál Gellért, a Concorde részvényelemzője. „A Magyar Telekomnál is elhalasztották az április 8-ra összehívott közgyűlést, majd bejelentették: április 24-én igazgatósági ülést tartanak az előterjesztett napirendi pontokban. A közgyűlésnek kellett volna felhatalmaznia az igazgatóságot egyebek közt saját részvények vásárlására 5 milliárd forint értékben. Hosszú távon valószínűleg a digitális közgyűlés lehet a megoldás” – tette hozzá Gaál Gellért.

„Az online szavazás a jövő, úgyis mindenki alszik a közgyűléseken, akit a napirendi pontok egy része nem érdekel, otthon is bóbiskolhatna, s így legalább az érdemi munkára lehetne koncentrálni” – mondta Orbók Ádám, a SET Group stratégiai igazgatója. Szerinte kulcskérdés az azonosítás, de ezt sem kell túlmisztifikálni, hiszen azt sem nyomozzák le, hogy egy régi személyivel és meghatalmazással érkező részvényes papírjai mennyire eredetiek. Ráadásul ha valaki elektronikusan adhatja és veheti a részvényeket, akkor megfelelő szabályozás mellett a szavazati jogával is élhetne ily módon. Ennek ma már nincs technikai akadálya.

Más cégeket is foglalkoztat az online közgyűlés gondolata. „Terméket nem fejlesztünk, de nagyon érdekesnek és fontosnak tartjuk ezt a lehetőséget, s keressük a megoldásokat, hogy az április 28-ra meghirdetett közgyűlésünkön lehetővé tegyük az online részvételt” – mondta Kulcsár Tibor, a Kulcs-Soft alapító nagytulajdonosa. Azt is hozzátette, hogy ha addig sikerül megteremteniük a technikai feltételeket, akkor online közgyűlést tartanak, ellenkező esetben náluk is az igazgatóság dönt a meghirdetett napirendről.

„Valóban az online közgyűlésé lehet a jövő, ha a cégek megoldják a hitelesítést, ami nem tűnik lehetetlennek, hiszen a bankoknál is van már videós azonosítás” – vélekedett Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője. A szakértő szerint a részvényeseknek nem keletkezne hátrányuk az online részvételből, s úgy gondolja: a kisebb tőzsdei cégek szervezhetik meg előbb online a közgyűléseket. Nem is annyira a technikai háttér kialakítása a kérdéses, inkább az, hogy a jogszabályi környezet képes lesz-e lépést tartani a fejlesztésekkel.

„Dobozolt” megoldás

A videostreaming megoldásairól, online oktatási rendszereiről és az egyedi azonosítást lehetővé tevő okoseszközeiről is ismert OTT-One jogászokból és informatikusokból álló csapata már egy online közgyűlési projekten dolgozik. Májer Bálint, a társaság vezérigazgatója a Világgazdaságnak elmondta: rövid távon szeretnék megvalósítani a tervet, s a kifejlesztett komplex rendszert nem csupán házi használatra szánják, hanem „dobozolják” is, majd a jogi know-how-val együtt piacra dobják.