A kötvényvásárlási programra figyelünk

A KSH pénteken teszi közzé az áprilisi fogyasztói árindex adatait. A márciusi adatokban még nem nagyon volt tetten érhető a koronavírus-járvány hatása, azonban az OTP elemzői, Eppich Győző és Módos Dániel szerint az áprilisi adatokra már minden bizonnyal rányomja a bélyegét. Az elemzői konszenzus elég széles sávban mozog, ezzel is jelezve a jókora bizonytalanságot. A piaci várakozások szerint áprilisban 2,7 százalékkal emelkedhettek a fogyasztói árak, az OTP 2,4 százalékos várakozása az elemzői konszenzus alján található. Az üzemanyagárak csaknem 17 százalékkal csökkenhettek havi alapon, aminek nagyon erős a dezinflációs hatása az elemzők szerint. Ezenkívül még a ruházati termékek árai csökkenhettek nagyobb mértékben. Ezzel szemben az élelmiszerek – elsősorban a zöldség-gyümölcs és a burgonya – esetében számottevő áremelkedésre lehet számítani, legalábbis az eurózónában felgyorsult a termékkör inflációja.

Az inflációs adatokon túl az OTP szakértői szerint hétfőtől csütörtökig fontos lesz figyelni a heti jegybanki aukciókat. Nagy Márton, az MNB alelnöke az újonnan bejelentett kötvényvásárlási programmal kapcsolatban a múlt héten elmondta, hogy 12 hét alatt ezermilliárd forintnyi állampapírt vehetnek, azaz heti nagyjából 80-85 milliárdnyit. A legutóbbi kamatdöntés után elhangzott továbbá, hogy az így keletkező többletlikviditást a rövid lejáratokon sterilizálni fogják. A fentiek miatt az OTP elemzői csoportja szerint a legfontosabb kérdés, hogy a héten a jegybank a rövid lejáratokon teljesen vagy csak részben sterilizálja az egyhetes betéti tender segítségével az ötéves hitelekkel és a kötvényvásárlási programokkal a pénzügyi rendszerbe juttatott többletlikviditást.

A héten érkező nemzetközi adatok közül Módos Dániel előretekintő anyaga szerint az amerikai munkaerőpiaci adatok lehetnek a legfontosabbak. A koronavírus gazdasági hatásai miatt több fontos ágazat aktivitása is soha nem látott mélységbe zuhant az Egyesült Államokban is, ami széles körű elbocsátásokhoz vezetett. A heti rendszerességű új munkanélkülisegély-kérelmek száma alapján a vírus kitörése óta (hat hét alatt) már 30 millióan veszítették el az állásukat. Ennek következtében a várakozások szerint a nem mezőgazdasági álláshelyek száma 20 millióval csökkenhetett egyetlen hónap alatt, míg a munkanélküliségi ráta 4,4 százalékról a konszenzusos várakozás szerint 14 százalékra emelkedhetett. A foglalkoztatottság ilyen rövid idő alatti, ilyen mértékű csökkenésére az adatgyűjtés kezdete óta nem volt még példa. A trend várhatóan folytatódik, a májusi rátát az ING elemzői már 22 százalék környékére várják, további 12 millió új álláskeresővel.

A fentieken túl márciusi amerikai gyártói és német ipari megrendelések érkeznek, amelyek a feldolgozóipari keresletcsökkenés mértékéről szolgáltathatnak információt. Ezen túlmenően az euróövezetből a márciusi kiskereskedelmi forgalomra, valamint a német ipari termelésre és exportra, továbbá a májusi Sentix befektetői bizalmi indexre érdemes figyelni. A márciusi adatok együttesen adhatnak képet arról, hogy a karanténintézkedések bevetése mekkora hatást gyakorolhatott az euróövezetre és Németországra. Olasz feldolgozóipari és szolgáltató szektori be­szer­zésimenedzser-indexek is érkeznek. Itt fontos kérdés, hogy a karanténok lazításával kapcsolatos hírek milyen mértékben épültek be az adatba. Japánban az arany hét miatt május hetedikén nyitnak majd a tőzsdék, és kezdődik a munkahét.

A romló kínai–amerikai viszony egészen biztosan rányomja majd a bélyegét a hétre. Közben tovább folytatódik az európai és az amerikai gyorsjelentési szezon. Az autó­gyártókon és a légitársaságokon lesz a hangsúly, jelent a BMW, a Fiat Chrysler, a GM, az Air France-KLM, valamint az IAG. Ki kell még emelni a Disney’s, az Occidental, a Marathon és a DuPont közléseit is. Három magyar blue chip, a Mol, az OTP és a Richter is a hét második felére időzítette első negyedéves számainak megjelentetését.