BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Itt a lista, ezt kell eladnia a Lukoilnak az amerikai szankciók miatt, akár magyar vevőnek

Több európai ország politikusai kerültek óriási nyomás alá az orosz olajvállalatok elleni amerikai szankciók miatt, amelyek üzemanyagellátási zavarokhoz vezetnek, ha a kormányzatok nem cselekednek. A Lukoil nevű orosz óriást számos vagyoneleme eladására kell kényszeríteniük a kormányoknak – itt a lista. Magyarország Orbán Viktor magyar kormányfő kiváló washingtoni kapcsolatainak köszönhetően ezúttal a bot szerencsés oldalára került, a folyamatban felvásárlóként jelenhet meg a Mol révén.

Mitől menekült meg Magyarország Orbán Viktor sikeres washingtoni látogatásával? Ehhez kiváló ízelítőt nyújtanak a több európai országokból záporozó hírek a páni sietségről, amellyel megszabadulnának az orosz részvételtől energiaszektorukban, nehogy az amerikai szankciók üzemanyagellátási zavarokhoz vezessenek – olyan fejleményekhez, amelyeknek egyetlen kormánypolitikus sem örül. Ez azt jelenti, hogy egy sor országban kerülnek pánikszerű gyorsasággal a piacra orosz vállalati részesedések – cikkünk ezeket tekinti át, a fókusz a Lukoil.

Lukoil: heteken, vagy hónapokon belül már nem lehetnek ott – mennyi idő maradt, országa válogatja
Lukoil: heteken vagy hónapokon belül már nem lehetnek ott – hogy mennyi idő maradt, országa válogatja / Fotó: AFP

Néhány dolog, amivel érdemes tisztában lenni előzetesen:

  • Az amerikai szankciók – amelyekkel a béketárgyalások asztalához kényszerítené Washington az Ukrajnával háborúzó Vlagyimir Putyin elnököt – a Lukoil és a Rosznyefty vállalatokat célozzák, és nemcsak Európában, hanem globálisan, ha bennünket elsősorban Európa érdekel is. 
  • A büntetett kör: azok a vállalatok, amelyekben a két orosz cég 50 százalékos vagy nagyobb közvetetett részesedéssel bír, sőt még azok is, akik az ilyen vállalattal üzletelnek. 
  • November 21-én a szankciók életbe léptek, az illetékes amerikai pénzügyminisztériumi hivatal, az OFAC azonban haladékok sorára adott ki engedélyt. Ezek elég szövevényesek, és nem egyes országokra vonatkoznak (a kivétel Magyarország, amelynek képviseletében a kormányfő Donald Trumptól kapott személyes ígéretet a teljes és időkorlát nélküli mentességre) –, nincs tehát egységes határidő, a sietség mértéke vagyonelemenként különböző. 
  • A Rosznyefty tipikusan kisebbségi részesedésekkel rendelkezik külföldön, ezért a Lukoil vagyonelemeit áttekinteni jó képet ad, ezek azonban kiterjedtek és szövevényesek. A Reuters összesítése a Lukoil nemzetközi vagyoneszközeinek – amelyek olaj- és gázprojektekre, finomításra, valamint Európában, Közép-Ázsiában, a Közel-Keleten és Amerikában működő több mint 2000 töltőállomásra terjednek ki – értékét mintegy 22 milliárd dollárra becsüli. A vállalat Oroszországon kívül napi félmillió hordó olajat termel, ami a globális olajkitermelés fél százalékának felel meg, olyan országokban, mint Irak, Kazahsztán és Azerbajdzsán. 
  • A lehetséges vevők közt említik a magyar Molt is, a zsákmány körül azonban nem akármilyen erejű vállalatok köröznek, többek közt az amerikai ExxonMobil és Chevron Corp, vagy a brit Carlyle magántőkecsoport. 

Szerbia kritikus helyzetben, a finnek bajban, a bolgárokat szorítja az idő, a románokat még inkább

  • Európában Szerbiát érdemes előrevenni, amelyet a szankciók egy korábbi köre sújt, és már csak a mai és a holnapi nap áll rendelkezésére, hogy az amerikai OFAC-tól megszerezze egyetlen finomítója, a NIS további működéséhez szükséges engedélyt, különben az napokon belül leállhat. A helyzet kritikus, Aleksandar Vucic államfő Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is találkozik szerdán. Itt nem is a Lukoilról van szó: az orosz Gazprom Nyeft a NIS 44,9 százalékát, a Gazprom 11,3, a szerb állam pedig 29,9 százalékát birtokolja. Szerb sajtóértesülések és hírek szerint az arab emirátusi illetőségű ADNOC lehet az orosz részesedések egyik vevője, és 

szóba került a magyar Mol is.

A hadsereg üzemanyag-tartalékainak a „bevetését” is kilátásba helyezték.

  • Bulgáriában a napi 190 ezer hordó kapacitású Neftohim Burgas, a Balkán legnagyobb finomítója áll a Lukoil tulajdonában, ez a Balkán legnagyobb ilyen létesítménye. Az OFAC április 29-ig engedélyezte a Lukoilt érintő tranzakciókat Bulgáriában. Mielőtt ezt a halasztást nagy megkönnyebbülésre megkapták, az euró januári bevezetésére készülő ország ideiglenesen betiltotta egyes üzemanyagok, főként a dízel és a repülőgép-üzemanyag exportját az EU tagállamaiba.
  • Romániában korábban azzal példálóztak, hogy náluk kisebb a baj, mint Bulgáriában (korán, mert a bolgárok megkapták a halasztást), de a szankciós határidő közeledtével, október 24. és szeptember 12. közt egymás után tízszer drágult az üzemanyag. Itt az ország harmadik legnagyobb finomítója, a napi 48 600 hordós kapacitású Petrotel van a Lukoil  tulajdonában, és 320 benzinkút. Szóba került az államosítás is, de aztán tudatosították, hogy a hatalmas megszorításokkal bajlódó államnak erre nincsen pénze: így azt kell levezényelniük, hogy a finomítót és a benzinkutakat külön eladassák az oroszokkal. 

Az idő szorítja őket, 

  • az OFAC december 13-ig adott ki ideiglenes licenceket a Petrotelre. A szankciók meghiúsították a Lukoil romániai tengeri kutatófúrási terveit is.
  • Hollandiában a Lukoil 45 százalékos részesedéssel rendelkezik a napi 180 ezer hordó kapacitású Zeeland finomítóban, amelyet a francia TotalEnergiesszel közös vállalatként működtetnek. Itt nem találtuk egyértelműnek a helyzetet, hiszen a többségi tulajdonos a TotalEnergies, és nem leltünk OFAC-halasztást.
  • A Rosneft Deutschland (valamint az RN Refining & Marketing GmbH) három német finomítóban birtokol részesedést: PCK Schwedt (54,17  százalék), MiRo (Karlsruhe, 24 százalék) és Bayernoil (Vohburg/Neustadt, 28,57 százalék). A két németországi vállalat április 29-ig kapott haladékot az amerikaiaktól.
  • Finnországban a Lukoil tulajdonában lévő finn benzinkút-üzemeltető Teboil – mintegy 430 állomása az ország teljes hálózatának körülbelül egyötödét jelenti – egy hete azt közölte, hogy fokozatosan leállítja működését, mivel kifogy az üzemanyag. Korábban azt mondták, hogy arra számítanak: a Lukoil eladja a hálózatot. 

3,888 eurós benzinárat írtak ki, és bezárt a benzinkút, majd sorban a többi is – uniós ország került meglepő bajba
Alig, vagy nem is tudja kiszolgálni az autósokat a Teboil finn üzemanyag-kiskereskedő. A Teboil ugyanis Lukoil-érdekeltség, így lecsapott rá is az Oroszország elleni amerikai szankciós hullám.

  • Moldovában a Lukoil tulajdonolja az ország egyetlen nemzetközi repülőtere, a chisinaui légikikötő egyetlen repülőgépüzemanyag-feltöltő létesítményét. Itt az üzemanyag-kiskereskedelemben is főszereplők, és mintegy 600 benzinkútjuk van Törökországban is.
  • Ami az üzemanyagot illeti, a Lukoilnak mintegy 200 benzinkútja van az Egyesült Államokban, New Yorkban, és főleg a legsűrűbben lakott államban, New Jersey-ben. Itt már jelentkeztek is a bajok az ellátásban. 

 

Kutatásban, kitermelésben a Lukoil behálózza a világot

A Lukoil egységei a kutatásban és a kitermelésben globálisan, csak felsorolásszerűen, a Reuters adatai alapján:

A Közel-Keleten

  • A legjelentősebb, 75 százalékos a részesedésük az iraki West Qurna 2-ben – ez a világ egyik legnagyobb olajmezője. Itt force majeure helyzetet hirdettek, miután Irak minden készpénz- és kőolajfizetést felfüggesztett feléjük. Iraki tisztviselők szerint két nyugati és egy kínai vállalat érdeklődik a Lukoil részesedésének megvásárlása iránt.
  • A Lukoilnak 60 százalékos részesedése van Irak 10-es blokkjának fejlesztésében is. Ez magában foglalja a Baszrától nyugatra fekvő Eridu mezőt. A másik résztulajdonos, a japán Inpex egyeztet a további lépésekről az oroszokkal.
  • Egyiptomban a Lukoilnak 50 százalékos részesedése van a West Esh El Mallaha és a WEEM Extension olajmezőben, az egyiptomi Tharwa Petroleum mellett. Emellett 24 százalékos részesedéssel bír a Meleiha koncesszióban, itt az olasz Enié a fennmaradó hányad.

Az Egyesült Arab Emírségekben 10 százalék a részesedésük a Ghasha-koncesszióban. Ez Abu-Dzabi egyik legnagyobb gázprojektje, amelyet az ADNOC üzemeltet.

Közép-Ázsiában

  • A Lukoilnak 13,5 százalékos része van a Karachaganakban és 5 százalék a Tengizben. Ezek nagy kazahsztáni olaj- és gázprojektek, a társak itt nyugati nagyvállalatok. Emellett 12,5 százalékos orosz tulajdon van a Kaszpi-tengeri Kőolajvezeték Konzorciumban (CPC) – ez Kazahsztánból exportál olajat a Fekete-tengerhez.
  • A Lukoil közel 20 százalékos részesedéssel bír a BP által üzemeltetett Shah Deniz gázmezőben a Kaszpi-tengeren, Azerbajdzsán szektorában.
  • Ők működtetik az üzbegisztáni South-West Gissar gázmezőt, és a türkmén határ közelében 90 százalékos a részesedésük a Kandym mezők fejlesztésében.

Afrikában és Latin-Amerikában

  • A Lukoil 38 százalékos érdekeltséggel rendelkezik a ghánai partoknál található Deepwater Tano Cape Three Points blokkban. Ez tartalmazza a Pecan olajmező fejlesztését. Emellett 25 százalékkal részesedik az Eni üzemeltetette Marine XII. gázblokkban, illetve 18-cal a Chevron működtette OML 140-es kutatási blokkban Nigéria partjainál.
  • Mexikóban több tengeri blokkban van részesedük, partnerük az ENI. A Lukoil 50 százalékos tulajdonnal bír az Amatitlan-blokkban, amelyet a Petrolera de Amatitlan SAPI de CV üzemeltet.

 

 

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.