BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Itt a lista, ezt kell eladnia a Lukoilnak az amerikai szankciók miatt, akár magyar vevőnek

Több európai ország politikusai kerültek óriási nyomás alá az orosz olajvállalatok elleni amerikai szankciók miatt, amelyek üzemanyagellátási zavarokhoz vezetnek, ha a kormányzatok nem cselekednek. A Lukoil nevű orosz óriást számos vagyoneleme eladására kell kényszeríteniük a kormányoknak – itt a lista. Magyarország Orbán Viktor magyar kormányfő kiváló washingtoni kapcsolatainak köszönhetően ezúttal a bot szerencsés oldalára került, a folyamatban felvásárlóként jelenhet meg a Mol révén.

Mitől menekült meg Magyarország Orbán Viktor sikeres washingtoni látogatásával? Ehhez kiváló ízelítőt nyújtanak a több európai országokból záporozó hírek a páni sietségről, amellyel megszabadulnának az orosz részvételtől energiaszektorukban, nehogy az amerikai szankciók üzemanyagellátási zavarokhoz vezessenek – olyan fejleményekhez, amelyeknek egyetlen kormánypolitikus sem örül. Ez azt jelenti, hogy egy sor országban kerülnek pánikszerű gyorsasággal a piacra orosz vállalati részesedések – cikkünk ezeket tekinti át, a fókusz a Lukoil.

Lukoil: heteken, vagy hónapokon belül már nem lehetnek ott – mennyi idő maradt, országa válogatja
Lukoil: heteken vagy hónapokon belül már nem lehetnek ott – hogy mennyi idő maradt, országa válogatja / Fotó: AFP

Néhány dolog, amivel érdemes tisztában lenni előzetesen:

  • Az amerikai szankciók – amelyekkel a béketárgyalások asztalához kényszerítené Washington az Ukrajnával háborúzó Vlagyimir Putyin elnököt – a Lukoil és a Rosznyefty vállalatokat célozzák, és nemcsak Európában, hanem globálisan, ha bennünket elsősorban Európa érdekel is. 
  • A büntetett kör: azok a vállalatok, amelyekben a két orosz cég 50 százalékos vagy nagyobb közvetetett részesedéssel bír, sőt még azok is, akik az ilyen vállalattal üzletelnek. 
  • November 21-én a szankciók életbe léptek, az illetékes amerikai pénzügyminisztériumi hivatal, az OFAC azonban haladékok sorára adott ki engedélyt. Ezek elég szövevényesek, és nem egyes országokra vonatkoznak (a kivétel Magyarország, amelynek képviseletében a kormányfő Donald Trumptól kapott személyes ígéretet a teljes és időkorlát nélküli mentességre) –, nincs tehát egységes határidő, a sietség mértéke vagyonelemenként különböző. 
  • A Rosznyefty tipikusan kisebbségi részesedésekkel rendelkezik külföldön, ezért a Lukoil vagyonelemeit áttekinteni jó képet ad, ezek azonban kiterjedtek és szövevényesek. A Reuters összesítése a Lukoil nemzetközi vagyoneszközeinek – amelyek olaj- és gázprojektekre, finomításra, valamint Európában, Közép-Ázsiában, a Közel-Keleten és Amerikában működő több mint 2000 töltőállomásra terjednek ki – értékét mintegy 22 milliárd dollárra becsüli. A vállalat Oroszországon kívül napi félmillió hordó olajat termel, ami a globális olajkitermelés fél százalékának felel meg, olyan országokban, mint Irak, Kazahsztán és Azerbajdzsán. 
  • A lehetséges vevők közt említik a magyar Molt is, a zsákmány körül azonban nem akármilyen erejű vállalatok köröznek, többek közt az amerikai ExxonMobil és Chevron Corp, vagy a brit Carlyle magántőkecsoport. 

Szerbia kritikus helyzetben, a finnek bajban, a bolgárokat szorítja az idő, a románokat még inkább

  • Európában Szerbiát érdemes előrevenni, amelyet a szankciók egy korábbi köre sújt, és már csak a mai és a holnapi nap áll rendelkezésére, hogy az amerikai OFAC-tól megszerezze egyetlen finomítója, a NIS további működéséhez szükséges engedélyt, különben az napokon belül leállhat. A helyzet kritikus, Aleksandar Vucic államfő Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is találkozik szerdán. Itt nem is a Lukoilról van szó: az orosz Gazprom Nyeft a NIS 44,9 százalékát, a Gazprom 11,3, a szerb állam pedig 29,9 százalékát birtokolja. Szerb sajtóértesülések és hírek szerint az arab emirátusi illetőségű ADNOC lehet az orosz részesedések egyik vevője, és 

szóba került a magyar Mol is.

A hadsereg üzemanyag-tartalékainak a „bevetését” is kilátásba helyezték.

  • Bulgáriában a napi 190 ezer hordó kapacitású Neftohim Burgas, a Balkán legnagyobb finomítója áll a Lukoil tulajdonában, ez a Balkán legnagyobb ilyen létesítménye. Az OFAC április 29-ig engedélyezte a Lukoilt érintő tranzakciókat Bulgáriában. Mielőtt ezt a halasztást nagy megkönnyebbülésre megkapták, az euró januári bevezetésére készülő ország ideiglenesen betiltotta egyes üzemanyagok, főként a dízel és a repülőgép-üzemanyag exportját az EU tagállamaiba.
  • Romániában korábban azzal példálóztak, hogy náluk kisebb a baj, mint Bulgáriában (korán, mert a bolgárok megkapták a halasztást), de a szankciós határidő közeledtével, október 24. és szeptember 12. közt egymás után tízszer drágult az üzemanyag. Itt az ország harmadik legnagyobb finomítója, a napi 48 600 hordós kapacitású Petrotel van a Lukoil  tulajdonában, és 320 benzinkút. Szóba került az államosítás is, de aztán tudatosították, hogy a hatalmas megszorításokkal bajlódó államnak erre nincsen pénze: így azt kell levezényelniük, hogy a finomítót és a benzinkutakat külön eladassák az oroszokkal. 

Az idő szorítja őket, 

  • az OFAC december 13-ig adott ki ideiglenes licenceket a Petrotelre. A szankciók meghiúsították a Lukoil romániai tengeri kutatófúrási terveit is.
  • Hollandiában a Lukoil 45 százalékos részesedéssel rendelkezik a napi 180 ezer hordó kapacitású Zeeland finomítóban, amelyet a francia TotalEnergiesszel közös vállalatként működtetnek. Itt nem találtuk egyértelműnek a helyzetet, hiszen a többségi tulajdonos a TotalEnergies, és nem leltünk OFAC-halasztást.
  • A Rosneft Deutschland (valamint az RN Refining & Marketing GmbH) három német finomítóban birtokol részesedést: PCK Schwedt (54,17  százalék), MiRo (Karlsruhe, 24 százalék) és Bayernoil (Vohburg/Neustadt, 28,57 százalék). A két németországi vállalat április 29-ig kapott haladékot az amerikaiaktól.
  • Finnországban a Lukoil tulajdonában lévő finn benzinkút-üzemeltető Teboil – mintegy 430 állomása az ország teljes hálózatának körülbelül egyötödét jelenti – egy hete azt közölte, hogy fokozatosan leállítja működését, mivel kifogy az üzemanyag. Korábban azt mondták, hogy arra számítanak: a Lukoil eladja a hálózatot. 

3,888 eurós benzinárat írtak ki, és bezárt a benzinkút, majd sorban a többi is – uniós ország került meglepő bajba
Alig, vagy nem is tudja kiszolgálni az autósokat a Teboil finn üzemanyag-kiskereskedő. A Teboil ugyanis Lukoil-érdekeltség, így lecsapott rá is az Oroszország elleni amerikai szankciós hullám.

  • Moldovában a Lukoil tulajdonolja az ország egyetlen nemzetközi repülőtere, a chisinaui légikikötő egyetlen repülőgépüzemanyag-feltöltő létesítményét. Itt az üzemanyag-kiskereskedelemben is főszereplők, és mintegy 600 benzinkútjuk van Törökországban is.
  • Ami az üzemanyagot illeti, a Lukoilnak mintegy 200 benzinkútja van az Egyesült Államokban, New Yorkban, és főleg a legsűrűbben lakott államban, New Jersey-ben. Itt már jelentkeztek is a bajok az ellátásban. 

 

Kutatásban, kitermelésben a Lukoil behálózza a világot

A Lukoil egységei a kutatásban és a kitermelésben globálisan, csak felsorolásszerűen, a Reuters adatai alapján:

A Közel-Keleten

  • A legjelentősebb, 75 százalékos a részesedésük az iraki West Qurna 2-ben – ez a világ egyik legnagyobb olajmezője. Itt force majeure helyzetet hirdettek, miután Irak minden készpénz- és kőolajfizetést felfüggesztett feléjük. Iraki tisztviselők szerint két nyugati és egy kínai vállalat érdeklődik a Lukoil részesedésének megvásárlása iránt.
  • A Lukoilnak 60 százalékos részesedése van Irak 10-es blokkjának fejlesztésében is. Ez magában foglalja a Baszrától nyugatra fekvő Eridu mezőt. A másik résztulajdonos, a japán Inpex egyeztet a további lépésekről az oroszokkal.
  • Egyiptomban a Lukoilnak 50 százalékos részesedése van a West Esh El Mallaha és a WEEM Extension olajmezőben, az egyiptomi Tharwa Petroleum mellett. Emellett 24 százalékos részesedéssel bír a Meleiha koncesszióban, itt az olasz Enié a fennmaradó hányad.

Az Egyesült Arab Emírségekben 10 százalék a részesedésük a Ghasha-koncesszióban. Ez Abu-Dzabi egyik legnagyobb gázprojektje, amelyet az ADNOC üzemeltet.

Közép-Ázsiában

  • A Lukoilnak 13,5 százalékos része van a Karachaganakban és 5 százalék a Tengizben. Ezek nagy kazahsztáni olaj- és gázprojektek, a társak itt nyugati nagyvállalatok. Emellett 12,5 százalékos orosz tulajdon van a Kaszpi-tengeri Kőolajvezeték Konzorciumban (CPC) – ez Kazahsztánból exportál olajat a Fekete-tengerhez.
  • A Lukoil közel 20 százalékos részesedéssel bír a BP által üzemeltetett Shah Deniz gázmezőben a Kaszpi-tengeren, Azerbajdzsán szektorában.
  • Ők működtetik az üzbegisztáni South-West Gissar gázmezőt, és a türkmén határ közelében 90 százalékos a részesedésük a Kandym mezők fejlesztésében.

Afrikában és Latin-Amerikában

  • A Lukoil 38 százalékos érdekeltséggel rendelkezik a ghánai partoknál található Deepwater Tano Cape Three Points blokkban. Ez tartalmazza a Pecan olajmező fejlesztését. Emellett 25 százalékkal részesedik az Eni üzemeltetette Marine XII. gázblokkban, illetve 18-cal a Chevron működtette OML 140-es kutatási blokkban Nigéria partjainál.
  • Mexikóban több tengeri blokkban van részesedük, partnerük az ENI. A Lukoil 50 százalékos tulajdonnal bír az Amatitlan-blokkban, amelyet a Petrolera de Amatitlan SAPI de CV üzemeltet.

 

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.