Fokozódik a feszültség a Delta és a TEBÉSZ között

Keresetkiegészítésének visszautasítása után újabb keresetet nyújtott be a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) a Delta ellen, most a veszélyhelyzet alatt közgyűlési hatáskörben hozott április 30-i és május 7-i igazgatósági döntések hatályon kívül helyezésére vonatkozó kérelemmel, így már három esetben folyik per a társaság ellen.

Dióslaki Gábor, a TEBÉSZ elnöke szerint a Delta csoport tulajdonosai által többségben uralt igazgatóság a rendkívüli járványhelyzettel visszaélve figyelmen kívül hagyta a tőzsdei cégek számára előírt – és a pandémia idején is érvényes – átlátható működés kötelezettségét. Azt a veszélyhelyzeti rendelkezést, hogy a társaságok nem tarthatnak közgyűléseket, és bizonyos törvényi előírások betartása alól egy kormányrendelet felmentette a közgyűlési jogkörben eljáró igazgatóságokat, több tőzsdei cég is kisebb-nagyobb hibákkal alkalmazta, olyat azonban egyet sem talált a TEBÉSZ, ahol a menedzsment úgy értelmezte a rendelkezést, hogy egyáltalán nem kell előzetesen tájékoztatni a közgyűlés helyett döntő igazgatóság elé kerülő társasági anyagokról, mint ahogy a Delta menedzsmentje tette – mondta Dióslaki.

A TEBÉSZ a vészhelyzeti kormányrendelet alkalmazásában feltárt hibák okán egyrészt a jogsértés súlyossága, másrészt a tájékoztatási kötelezettségek szándékosnak látszó ismétlődő megsértése miatt lépett. Dióslaki szerint a Delta csoport tavaly az Est Media korábbi igazgatóságával együtt a Delta System „beköltözésekor” megtévesztette a részvényeseket, és nem biztosította számukra minden őket megillető törvényes jog érvényesülését.

Az elmaradt tájékoztatási kötelezettségek jelentős részét – az MNB 125 millió forintos bírsága és felszólítás hatására – részben egyedi közleményekkel, másrészt pedig az éves jelentésben pótolta a cég, ugyanakkor az ezekben olvasható adatok alapján kirajzolódik egy a befolyásszerzési szabályok megsértésének látszó eseménysor is, ezért a TEBÉSZ újabb bejelentést tett az piacfelügyeleten – mondta Dióslaki.

A Delta Technologies cáfolja a vádakat. Lapunk megkeresésére elmondták, hogy a társaság minden szempontból jogszerűen, a koronavírus-járvány miatt hozott különleges szabályoknak is megfelelve járt el. Kövesdi Péter, a Delta befektetői kapcsolattartója hangsúlyozta, hogy a törvényszék a folyamatban levő perben nem függesztette fel a 2019. október 1-jei közgyűlésnek az igazgatósági tagok megválasztására vonatkozó határozatát sem, így az összes igazgatósági tag jogszerűen szavazhatott. Nem felel meg a valóságnak, hogy a Delta elhagyta az előzetes közzétételeket – folytatta Kövesdi –, hiszen a szóban forgó kormányrendelet alapján az éves közgyűlés meghívóját közzétették a honlapon. Az igazgatóság nem a saját hatáskörében és nem a közgyűlés helyett döntött a felmentvény adásáról, hanem közgyűlési hatáskörben, ugyanúgy, mint a többi kérdésben. A TEBÉSZ állításával ellentétben a május 7-re összehívott közgyűlés meghívója tartalmazta mind a felügyelőbizottság, mind az auditbizottság jelentésének jóváhagyását, valamint a felmentvényről szóló szavazást is.

Kövesdi Péter kitért arra is, hogy a TEBÉSZ-nek egy korábbi, a közgyűlési döntések végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmét elutasította a törvényszék, azzal az indokkal, hogy a közgyűlési határozatokkal kapcsolatban az érdekképviselet kockázata csak az egyetlen részvénye erejéig áll fenn, ebben megnyilvánuló tulajdonának védelme áll szemben a kibocsátó jelentős értéket képviselő érdekeivel, más részvényes jogát pedig nem érvényesítheti és nem is óvhatja meg. A TEBÉSZ érvelésével ellentétben a törvényszék korábbi álláspontja szerint az a körülmény, hogy a közgyűlési határozatok és az ügyletek miatt a kibocsátó működése, szervezete és tulajdoni viszonyai megváltoznak, önmagában nem lehet a felfüggesztés indoka.

A közgyűlési jogkörben hozott igazgatósági döntések közül az üzleti év módosítása az egész cégcsoport egységes működése érdekében történt, így annak esetleges felfüggesztése az egész Delta csoportra súlyosan hátrányos következményekkel járna. Az alapszabály-módosítások pedig a személyében felelős könyvvizsgáló változását bejegyző cégbírósági végzést és a cégnév változását vezették át, így a törvényes működéshez elengedhetetlenek voltak – tette hozzá Kövesdi Péter.