Nagy ütést vitt be a befektetési alapoknak a koronavírus-járvány márciusban, a portfóliómenedzserek által kezelt állomány egyetlen hónap alatt 5,6 százalékkal apadt, és így 7191 milliárd forintra csökkent – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss statisztikáiból.
A gyorsan változó piaci széljárás miatt óvatosabb vizekre evező befektetők 261 milliárd forintot váltottak vissza befektetési jegyekben lévő megtakarításaikból a jegybank adatai szerint. Hasonló mértékű pusztítást végzett a pandémia kiváltotta piaci sokk a bent tartott eszközállományban is: a befektetési jegyek értékét 228 milliárd forinttal csökkentették a zuhanó árfolyamok.
A befektetőknek némi vigaszt csak a gyengülő forint nyújtott, a hazai fizetőeszköz a dollárral és az euróval szemben is jelentősen leértékelődött a hónap folyamán. A devizahatás 62 milliárd forinttal emelte a kezelt megtakarítások értékét, ezzel valamelyest tompítani tudta a tőkekivonás és a befektetési jegyek átértékelődésének együttesen csaknem 500 milliárd forintos negatív hatását. A befektetési alapok nettó eszközértéke 427 milliárd forinttal apadt, a világjárvány kiváltotta pánikhangulat ezzel fél év növekedését törölte el. A márciusi visszaesés történelmi léptékűnek is nevezhető, az MNB 1998-ig visszanyúló adatai szerint eddig ugyanis még egyszer sem áramlott ki ennyi pénz az alapokból egyetlen hónap alatt.
Egészen mostanáig a 2008-as pénzügyi világválság okozta a legnagyobb törést a befektetési alapok vagyonában, 2008 októberében 383 milliárd forint tűnt el a befektetési számlákról, az alapoknak pedig több mint egy év kellett ahhoz, hogy visszatérjenek a korábbi szintre. A koronavírus-járvány hatására több mint egy évtizedes negatív rekord dőlt meg az alapkezelői szegmensben.
Egyedül a kevésbé rizikós és likvid pénzpiaci alapokba érkezett friss forrás, a legkisebb méretű eszközosztály vagyona majdnem 20 százalékkal gyarapodott. Felemás hónapot zártak az ingatlanalapok. Csak ez az eszközkategória kínált érdemi pozitív hozamot a befektetőknek, a 26 milliárd forintos árfolyamralihoz a devizahatás további 20 milliárdot tett hozzá. Az ingatlaneszközöket sem kerülte el viszont a heves tőkekivonás, mindezek eredőjeként a legnagyobb vagyonméretű kategória 0,7 százalékkal zsugorodott.
A piaci turbulencia nem kímélte a részvény- és a kötvényalapokat sem, mindkét kategória összvagyona 8 százalékkal visszaesett. A jelentős csökkenés mögött lényegesen eltérő folyamatok állnak. A tőzsdei eszközök értéke 84 milliárd forinttal zsugorodott, ami szinte teljes mértékben az árfolyamesésnek tudható be, a befektetők ugyanis a tőzsdei pánik közepette sem törték fel lekötött befektetéseiket. A kötvényalapokból ezzel szemben csaknem 110 millió forintot vettek ki a megtakarítók, amit az árfolyamok gyengülése csak tovább tetézett.
A kötvényeket és részvényeket is tartó vegyes alapokból 55 milliárd forint értékű visszaváltás történt. A hozamok további 36 milliárd forinttal apasztották a kezelt eszközök értékét, amit a devizapárok kedvező mozgása 12 milliárd forinttal enyhített. Leginkább a származtatott alapokat viselte meg a rendkívüli március, a kategóriában 35 milliárd forintot váltottak vissza a befektetők, akiknek emellett mintegy százmilliárd forintos árfolyamveszteséget is el kellett szenvedniük.
