Nagy ütést vitt be a befektetési alapoknak a koronavírus-járvány márciusban, a portfóliómenedzserek által kezelt állomány egyetlen hónap alatt 5,6 százalékkal apadt, és így 7191 milliárd forintra csökkent – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss statisztikáiból.
A gyorsan változó piaci széljárás miatt óvatosabb vizekre evező befektetők 261 milliárd forintot váltottak vissza befektetési jegyekben lévő megtakarításaikból a jegybank adatai szerint. Hasonló mértékű pusztítást végzett a pandémia kiváltotta piaci sokk a bent tartott eszközállományban is: a befektetési jegyek értékét 228 milliárd forinttal csökkentették a zuhanó árfolyamok.
A befektetőknek némi vigaszt csak a gyengülő forint nyújtott, a hazai fizetőeszköz a dollárral és az euróval szemben is jelentősen leértékelődött a hónap folyamán. A devizahatás 62 milliárd forinttal emelte a kezelt megtakarítások értékét, ezzel valamelyest tompítani tudta a tőkekivonás és a befektetési jegyek átértékelődésének együttesen csaknem 500 milliárd forintos negatív hatását.
A befektetési alapok nettó eszközértéke 427 milliárd forinttal apadt, a világjárvány kiváltotta pánikhangulat ezzel fél év növekedését törölte el.
A márciusi visszaesés történelmi léptékűnek is nevezhető, az MNB 1998-ig visszanyúló adatai szerint eddig ugyanis még egyszer sem áramlott ki ennyi pénz az alapokból egyetlen hónap alatt.
Egészen mostanáig a 2008-as pénzügyi világválság okozta a legnagyobb törést a befektetési alapok vagyonában, 2008 októberében 383 milliárd forint tűnt el a befektetési számlákról, az alapoknak pedig több mint egy év kellett ahhoz, hogy visszatérjenek a korábbi szintre. A koronavírus-járvány hatására több mint egy évtizedes negatív rekord dőlt meg az alapkezelői szegmensben.
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
