Vizsgálja a fúziót az MKB és a Takarékbank
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Világgazdaság információi szerint a 2021-ben megvalósuló Takarékbank–MKB-fúzió céljával lát munkához az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (MTB) és az MKB Bank Nyrt. (MKB) által pénteken szándéknyilatkozattal létrehozott Magyar Bankholding Zrt., amelyet a két pénzintézet egyenlő tulajdonrésszel hozott létre. A közös pénzügyi holding leendő vezérigazgatója Vida József, az MTB Zrt. elnök-vezérigazgatója lett, az igazgatóságban mellette Balog Ádám, az MKB elnök-vezérigazgatója és Bencze András Csaba, a Takarékbank felügyelőbizottsági tagja kapott helyet. A társaság május végén kér alapítási engedélyt a Magyar Nemzeti Banktól.
A Magyar Bankholding Zrt. feladata nemzetközi tanácsadók bevonásával megvizsgálni és előkészíteni egy új, jelentős piaci súllyal rendelkező, hazai tulajdonú bankcsoport létrehozásának keretrendszerét, a bankok közti szinergiák, valamint az együttműködésükben rejlő jelentős működési és költségoptimalizálási potenciál kiaknázásával. A Takarékbank és az MKB együttvéve 1,3 milliós ügyfélbázissal, 840 bankfiókkal, 4300 milliárd forintos mérlegfőösszeggel, 2600 milliárd forintos hitelállománnyal és 3100 milliárd forintos betétállománnyal rendelkezik. A két pénzintézeti csoport jól kiegészíti egymást mind az ügyfélkör, mind az üzleti fókusz tekintetében. A Takarék csoport főként kisvárosi és kistelepülési lakossági, agrár- és mikro-, kis- és középvállalkozási ügyfeleihez, önkormányzati kapcsolataihoz kiválóan illeszkedik az MKB bőséges városi ügyfélköre, valamint gazdag privátbanki, nagyvállalati és lízingportfóliója.
„A két bankcsoport fúziójával a magyar bankszektor második legnagyobb mérlegfőösszegű univerzális kereskedelmi bankja jöhet létre, de hogy milyen formában, azt most vizsgáljuk” – mondta Vida József, aki szerint nyitott kérdés, hogy a két bankot egyetlen óriási pénzintézetbe gyúrják össze, vagy több-brandes modellben dolgoznak tovább. Hozzátette: a piaci verseny koncentrált tőkét és szakértelmet kíván. Balog Ádám szerint az MKB az elmúlt években hatékonyan működő, modern, digitális pénzintézetté vált, amely – akár egyedül, akár más utakat találva – egyértelműen alkalmas a szintlépésre. „A Takarékbank alkalmas partner lehet a közös gondolkodáshoz, hiszen üzleti fókuszaink kiegészítik egymást.”
A mostani tárgyalásokkal párhuzamosan vizsgálni kezdik az MKB-nek az integrációba történő belépését is, ami azt jelzi, hogy valamilyen formában sikerül tető alá hozni a fúziót.
A két pénzintézetnek az elmúlt hónapokban más-más okból ugyan, de nagyszabású IT-fejlesztéseket kellett végrehajtania – az MKB 2018-ban core-rendszert cserélt, a szövetkezeti integráció, a 2019. október végéig lezajló fúziós folyamat pedig a Takarékbanktól kívánt meg számottevő korszerűsítést. Beszédes volt, hogy az azonnali fizetési rendszer fejlesztésekor a két pénzintézet (a Budapest Bankkal együtt) már az integrációhoz tartozó Takarékinfo szolgáltatását adoptálta.
A fúziós előkészítés felgyorsíthatja a Takarékbank fiókhálózatának optimalizálását is, hiszen a társaság többször jelezte: bár az országos jelenlét megőrzése változatlanul prioritást élvez a bank stratégiájában, pusztán pénzügyi szolgáltatások nyújtásával nem termelhető ki a kistelepülési folyamatos jelenlét költsége, és a postával közös működtetés korábbi ötlete is elhalt az elmúlt hónapokban.
Érdekes kérdés, hogy a fúzió milyen következményekkel járhat a tavaly óta eladósorban lévő Budapest Bank (BB) jövőjére nézve. Korábban a piac lényegében elkönyvelte a hármas fúziót, amelynek beindítását a Takarékbank létrejötte utánra várták. A mostani lépés egyfelől erősítheti a potenciális vevő erejét, ugyanakkor – mutatnak rá szakértők – a Takarék csoport és az MKB együttes üzleti potenciálja olyan erős lehet, hogy abba már nem hoz akkora többletet a BB, hogy megérje a korábban beharangozott magas árat kifizetni a kkv-fókuszú pénzintézetért.
