A koronavírus-járvány ritkán látott ármozgásokat okozott a tőkepiacokon:
Ez utóbbi oka a kormányok és jegybankok által teremtett pénzbőség volt, ami azonban nem tart örökké, ezért könnyen lehet, hogy ismét csökkennek majd az árfolyamok – főleg, ha a járvány második hulláma valósággá válik. Az áresésre számítva az egyik válasz a befektetések eladása és a készpénz tartása lehet, arra várva, hogy később olcsó lehetőségek között válogathatunk.
A készpénz azonban nem termel hozamot, ezért a tőkepiaci áreséskor gyorsabban eredményezhet nyereséget, ha olyan tőzsdén kereskedett befektetési jegyet (ETF-et) vásárolunk, amellyel ki tudjuk használni a mögöttes indexek árfolyamesését. Az úgynevezett short ETF-ek árfolyama ugyanis akkor emelkedik, ha a mögöttes befektetések (részvények, kötvények, tőzsdei árucikkek) árfolyama csökken. Az ETF-ek nettó eszközértéke nem egy eszköz árát képezi le, hanem az általános piaci mozgásokat tükrözi, így kevésbé érzékeny az egyedi vállalati hírekre. A short ETF-ek palettája széles: a részvényindexektől az ágazati indexeken át a tőzsdei árucikkekig terjed, sokszor többféle devizában jegyezve.
A short ETF-ek vásárlásakor a szokásosnál is lényegesebb az időzítés:
a tapasztalatok szerint ugyanis az árfolyamok csökkenése gyorsabb, mint az emelkedésük, így a döntéshozatal és a végrehajtás során tempósabb cselekvés szükséges.
Ha nem sikerül a piaci áresés elején vásárolni, akkor lehet, hogy hosszabb időt kell várni a következő lehetőségre, ráadásul az utóbbi időszakban – az állami és jegybanki kereslettámogatások rendkívüli mérete, üteme és általánossága miatt – arra is volt példa, hogy a short ETF-ek eladására sem maradt sok idő, mert a piacok olyan gyorsan visszaemelkedtek. Az odafigyelés és a gyorsaság azonban bőségesen megtérülhet: az S&P 500 short ETF például március közepétől három hét alatt mintegy 45 százalékos, a DAX short ETF pedig 40 százalékos nyereséget hozott.
