Mást várt a piac a nemzeti banktól

Egész nap gyengült tegnap a forint, a trend a Magyar Nemzeti Bank váratlan alapkamat-csökkentésének hírére csúcsosodott ki, majd stabilizálódott a kurzus. Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője a Világgazdaságnak elmondta: a pia­ci szereplők vélhetően nem a kamatcsökkentést árazták, hanem cak azt, hogy érkezhet rá szóbeli utalás. Hozzátette, hogy sok volt a kérdőjel a befektetők körében. „A többség az MNB kamatdöntő ülése, az azt követő sajtótájékoztató és zárt körű elemzői háttérbeszélgetés meghirdetése miatt nagy horderejű bejelentést várt, a legtöbben egy újabb QE jellegű intézkedésre számítottak – tette hozzá a szakértő. – Látszott ugyanakkor, hogy lehetne mozgástere a kamatcsökkentésnek, mivel május végén a lengyel jegybank váratlanul lejjebb vitte az irányadó kamatszintet, így már nem a forint reálkamata a legalacsonyabb a régióban.” Az Equilornál úgy vélik, a technikai kép alapján a következő időszakban inkább forintgyengülés várható, és a 355–356-os zóna lehet elérhető, az MNB szemszögéből viszont a 340–350 forint közötti euróárfolyam tekinthető optimálisnak.

A szakértő szerint várhatóan továbbra is az alapkamaton fogadja be az egyhetes betéti tendereken az ajánlatokat a jegybank, ami azt jelenti, hogy a kereskedelmi bankok alacsonyabb kamatot kapnak az MNB-nél elhelyezett betétjükért, ez összességében mérsékelt likviditáskiszorításként értékelhető. „A tízéves magyar állampapír referenciahozama 2,2 százalékon áll, ha átlépi a 2,5 százalékos szintet, arra lehet számítani, hogy a jegybank újra vásárolni kezd a másodpiacon” – mondta Varga Zoltán a kötvényvásárlási programmal kapcsolatban. A jegybank sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a program aktív marad, de csak védőhálóként tekintenek rá ezentúl.

Alessandro Cugnasca, az Economist Intelligence Unit (EIU) or­szágelemzője a Világgazdaság megkeresésére úgy vélekedett: a délelőtti forintgyengülés hátterében az állt, hogy a piaci szereplők az MNB-től arra számítottak, hogy rontja a gazdasági előrejelzését, és lazító irányba mozdítja el a kommunikációját. Az EIU arra számít, hogy a jegybanki kötvényvásárlási program fennmarad, és a monetáris testület ad hoc módon interveniál majd a kötvénypiacon, megelőzve ezzel azt a látszatot, hogy politikája túlságosan lazító jellegű lenne. Ez a vélemény ugyanis a forintot túlzott nyomás alá is helyezhetné. Az EIU, tekintettel a nehéz gazdasági feltételekre, alapértelmezésben gyengülő forintot vár a következő hónapokban. Az átlagos euró-forint kurzus véleménye szerint az év végéig tartósan a 340-es szint felett marad.

James Nixon, az Oxford Econo­mics elemzője a döntés előtt a Világgazdaságnak arról beszélt a forint gyengülésére reagálva, hogy az MNB számára a fő kihívás jelen pillanatban az, hogy a bankszektornak nyújtott likviditáson keresztül hogyan lesz képes a hozamgörbe rövid és hosszú oldalát egyszerre menedzselni. Nixon szerint jól látható, hogy a rövid oldali kamatok emelésével a jegybank sikeresen stabilizálta a forint árfolyamát a 350-es szinten, illetve alatta. Viszont nem áll az MNB érdekében, hogy többletlikviditást pumpáljon a kötvénypiacra. Nixon úgy látja, ez az oka az állampapír-vásárlások leállításának. „Ha ugyanis a program folytatódik, a következő heti betéti tendereken a többletlikviditás visszakerül az MNB-hez, aminek a rövid kamatlábak csökkenése és ezzel összefüggésben a forintárfolyam gyengülése lenne a következménye.” James Nixon úgy véli, az MNB hozzávetőlegesen elégedett a forint mostani árfolyamával, s nem is várható közbelépés, amíg az a 350-es szint alatt marad.