A vasárnapi horvátországi parlamenti választási kampány finisében vezető vitatéma a Mol 49 százalékos INA-részesedésének kivásárlása. Különösen azért, mert a karantén miatt júniusra csúszott a Lazard befektetési bank elemzőinek eredetileg tavaszra tervezett beszámolója a horvát nemzeti olajvállalat értékeléséről, amelynek még mindig nem nyilvánosak a részletei, ráadásul a Lazard csak egy előzetes elemzést készített.
A zágrábi kormány szinte semmit sem árult el a részvénypakett becsült értékéről, amelyet részvénypiaci szakértők fél- és kétmilliárd dollár közötti összegre tartanak. Információk hiányában az ellenzéki támadások kereszttüzébe Tomislav Coric környezetvédelmi és energiaügyi miniszter került, lényegében ő a „kormányzati arca” a visszavásárlásnak. A kampányban az ő számlájára írják nemcsak a sziszeki finomító elsorvasztását, hanem még azt a 2018-as megállapodást is, amely a Mol dunai és pozsonyi finomítóinak kőolajellátását biztosítja Horvátország felől. Az ellenzéki vádak szerint a miniszter hátrányos helyzetbe hozta a rijekai kőolaj-finomítót, mert a „horvát olaj” úgy kerül Magyarországra és Szlovákiába, hogy ezek a szállítások „átugorják” Rijekát.
A Lazard zágrábi prezentációját követő sajtótájékoztatón elhangzott, hogy még júniusban sor kerülhet a Mol képviselőivel az első találkozóra. (Az INA értékelésének véglegesítése csak a választások után várható.) Június 20-án a horvát állami hírügynökség be is számolt arról, hogy Coric miniszter találkozott Molnár Józseffel, a Mol vezérigazgatójával, aki az INA felügyelőbizottságának is tagja. Coric a kampányban azt állította, hogy folytatódnak a tárgyalások a Mol részesedésének kivásárlásáról. A Mol ügyvezető igazgatója, Horváth Ferenc viszont kijelentette: nincsenek tárgyalások a horvát kormány és a Mol között. Közben egyesek szerint megkérdőjelezhető a visszavásárlási szándék komolysága. Bár a Plenkovic-kabinet már a ciklus elején meghirdette a Molnál lévő pakett visszaszerzését, négy év alatt még az értékelésnek sem jutottak a végére. A közvélemény-kutatások szerint a kormányzó kereszténydemokraták és az ellenzéki szociáldemokraták fej fej mellett állnak közel 30-30 százalékos támogatottsággal, míg a szlavóniai populistáknak majdnem 15 százalékuk lehet. Ám a hármas befutó minden tagja kizárta az együttműködést a másikkal. Ha kialakul is valamiféle koalíció, valószínűleg törékeny lesz.
Az INA visszaszerzése nem csak az új kormány esetleges gyengesége miatt kerülhet le a napirendről. A szerdán kiadott első hathavi turisztikai adatok a forgalom 70 százalékos visszaesését mutatják, amit a szaktárca éves szinten is 66 százalékosra becsül. Tavaly a horvát 17 százalékát adta az idegenforgalom. Idén a gazdaság 8 százalékos visszaesését prognosztizálják. Valószínűsíthető, hogy a horvát államnak egyszerűen nem lesz pénze a vásárlásra.
A Mol a horvát olajtársaság
49
százalékát birtokolva, rendelkezik irányító joggal
