Meglepően jól alakult az év első öt hónapja a szabad felhasználású jelzáloghitelek szempontjából: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 33,4 milliárd forintnyi új szerződést kötöttek május végéig a háztartások, ami 20,1 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest.
A dinamikus növekedés annak tükrében különösen figyelemreméltó, hogy a járványhelyzet miatt a lakossági hitelpiacon húzóterméknek számító lakáshitelek és személyi kölcsönök új szerződéseinél is visszaesést mért az MNB: az előbbieknél ugyan minimális mértékű – 0,2 százalékos – volt a csökkenés,
az utóbbiaknál viszont majdnem 32 százalékkal olvadt a friss állomány.
A járványhelyzetből eredő hitelpiaci megtorpanás persze a szabad felhasználású jelzálogkölcsönöket is érintette, de korántsem olyan mértékben, mint ahogyan azt várni lehetett: áprilisban 5,7, májusban pedig 6,2 milliárd forintot ért el a friss szerződések mennyisége,
így az első öt hónap átlaga 6,7 milliárd forint környékén mozog.
Ez utóbbi persze csak igen kis szelet kihasításához elég a magyarországi hitelpiacon, de az emelkedő trend most már tisztán látható az új kihelyezéseknél.
A növekvő keresletet több okkal is lehet magyarázni. Az egyik, hogy a lakossági hitelpiac évek óta tartó bővülése nyomán erősödik a kereslet a nagyobb összegű, szabadon felhasználható, de vállalható és kiszámítható törlesztési terhű konstrukciók iránt.
További részletek a Világgazdaság pénteki számában
