Gyorsan fogy az önkormányzatok pénze
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságJövő kedden esedékes az Önkormányzati Magyar Államkötvény első sorozatának (ÖMÁK, 2021/Z) éves kamatfizetése, az ilyen típusú megtakarítással rendelkező helyhatóságok 1,25 százalékos éves kamathoz jutnak. A 2021/Z sorozatból 67,5 milliárd forintnyit tartanak az önkormányzatok, számlájukra kedden 844 millió forint érkezik. A kifejezetten a települések számára létrehozott befektetési termékek értékesítését épp két éve kezdte meg az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). A kint lévő ÖMÁK-állomány a legfrissebb elérhető adatok szerint 2020 első felének végén 213,8 milliárd forint volt, egy évvel korábban pedig 220 milliárd forint. A települések ezenkívül tartanak a korábban megvásárolt, de még nem lejárt – főként – lakossági állampapírokból is, jelenleg 42,8 milliárd forint ezeknek a névértéke. (Az ÁKK 2018-ban kezdte meg az önkormányzatok kiszorítását a lakossági államkötvények piacáról.)
Az önkormányzati kötvények egyik előnye a hagyományos állampapírokkal szemben, hogy az államkincstár bármikor visszavásárolja, így a települések számára az ÖMÁK-befektetések nem járnak likviditási kockázattal.
A hazai önkormányzatok mindössze tizede, háromszáz település rendelkezik befektethető pénzügyi eszközzel, ezeket szinte kizárólag banki betétben vagy állampapírokban tartják – mondta a Világgazdaságnak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Hozzátette: a bankbetétekben tartott megtakarításokkal az ÖMÁK-befektetéseknél kevesebb, átlagosan évi 0,5-0,75 százalék kamat érhető el, amely gyakorlatilag csak arra elég, hogy a banki költségek egy részét fedezze. Az önkormányzatok banki betétei jellemzően félévesek, a lekötéseket a tavaszi és az őszi adóbevételek beérkezéséhez ütemezik. A stabilitási törvény rendelkezései szerint az önkormányzatok a kötelezettséggel terhelt forrásaikat nem fektethetik be kockázatos eszközökbe, saját forrásaikat (például valamilyen ingatlan eladásából befolyó pénzt) viszont tetszőlegesen használhatják fel, de mint a TÖOSZ elnöke elmondta, kevésbé jellemző, hogy részvényekbe vagy befektetési alapokba áramolnak ezek a pénzek.
Schmidt Jenő szerint a helyi önkormányzatoknak most az kevésbé okoz fejfájást, hogy milyen megtakarítást válasszanak, sokkal inkább probléma, hogy a koronavírus-járványhoz kapcsolódó rendkívüli kiadások és a kieső adóbevételek miatt rohamosan fogy a betétállományuk. Míg 2019 végén 1000 milliárd forint volt a helyi önkormányzatok bankbetétjeiben (jellemzően önkormányzati EU-s projektek támogatási előlegeként, valamint helyi adóbevételekből), ez az összeg mára 750 milliárd forintra csökkent, és az év végére 300 milliárd forint alatt lesz. A TÖOSZ szerint a következő hónapokban várhatóan emelkedni fog a települések hitelállománya, a beruházásokat nyolc-tíz éves lejáratú hitelekből finanszíroznák, a járványhoz kapcsolódó kiadásokat pedig egy új, az önkormányzatok számára eddig nem elérhető, rulírozó forgóeszközhitelből fizetnék ki.
A bankok több befektetési lehetőséget is ajánlanak az önkormányzatoknak, de mivel a kínálatukban kizárólag kockázatmentes termékek találhatók, egyik sem ad nagyobb hozamot az ÖMÁK-nál. Az Erstétől azt a választ kaptuk, hogy az önkormányzati állampapírok mellett jellemzően lekötött betétben tartják a pénzüket a helyhatóságok. Emellett a számlapénzük után is kaphatnak kamatot, de ennek feltétele a vonatkozó hirdetménytől eltérő megállapodás, ami a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben is biztosítja a látra szóló kamatozást. A jogszabályok szerint a településeknek csak egy számlavezető pénzintézetük lehet, de a betéteiket és a hitelfelvételt más bankoknál is lebonyolíthatják technikai számlákon. Ennek az az eredménye, hogy az önkormányzatok több banktól is kérhetnek ajánlatot a rendelkezésre álló pénzük lekötésére.
A helyhatóságok számára
1,25
százalékos kamattal kínálnak állampapírt
