Keresik az elektronikus fizetést
Az elmúlt öt évben a régióban Magyarország lépett leginkább előre a gazdaság fehéredése terén – derült ki a Nézőpont Intézet felméréséből. Mráz Ágoston Sámuel igazgató szerint a hazai válaszadók 30 százaléka jelezte azt, hogy érzi a gazdaság fehéredésének hatásait, 34 százalékuk szerint csökkent az adóelkerülés. Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára mindezt azzal egészítette ki, hogy a fehéredés kulcsszerepet játszott az adóterhek csökkentésében, miután a gazdaság fehéredése önmagában a GDP 1,5-2 százalékát tette ki, amelyet már nem kell pótolni. Az államtitkár szerint 2014 és 2018 között 1400 milliárd forintnyi többletbevételt ért el az állam a beszedetlen áfa (áfarés) uniós szint alá csökkenésével. A többletfedezetet adócsökkentésre lehetett fordítani, így 2017–18-ban európai uniós szinten Magyarország mérsékelte leginkább az adózók terhét.
Régiós összevetésben még mindig súlyos probléma a zsebbe kapott fizetések aránya, amelynek hazai súlya 38 százalékos lehet a felmérés szerint. Ám a válaszadók 28 százaléka érezte azt a környezetében, hogy az elmúlt években csökkent a szürkén, feketén foglalkoztatottak aránya, ez egyébként a legmagasabb arány a felmérésben szereplő országok között.
A szürkegazdaság kapcsán továbbra is a magas készpénzállomány a legnagyobb gond. Ám ebben változást hozott a világjárvány: a felmérésben részt vevők körében egy év alatt 38-ról 43 százalékra nőtt azok aránya, akik kizárólag a bankkártyájukat használják – bár Magyarország még ezzel a javulással is csak a régió középmezőnyébe tartozik az elektronikus fizetés terén. A felmérés szerint a kereskedők körében egyformán 41-41 százalékos volt azok aránya, akik a kártyás vásárlás fő akadályának a kártyaelfogadás magas költségeit jelölték meg, illetve azoké, akik az elektronikus fizetéstől amiatt tartottak, hogy így minden fizetésre ráláthat az adóhatóság. Elvben erre lehetne mondani azt, hogy az online pénztárgépek ezen a téren mindent megoldanak, ám beszédes, hogy a Nézőpont által megkérdezettek több mint ötöde még mindig tapasztalt olyan esetet, amikor vásárlás után a kereskedő nem ütötte be az árat a pénztárgépbe.
Most úgy tűnik, hogy a vevői oldal megköveteli a piactól, hogy biztosítsa az elektronikus fizetés lehetőségét. Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatója szerint az online pénztárgépeken lebonyolított tranzakciók számát alapul véve megduplázódtak az elmúlt hónapokban a kártyás fizetések. Eölyüs Endre, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója arról beszélt, hogy kiugró az igény a társaság által támogatott bankkártya-elfogadó terminálok iránt: míg tavaly 4 ezer készüléket helyeztek ki az egész piacon, addig csak a mostani akcióban, márciustól augusztus végéig 14 ezret. Szerinte a fehéredést az segítené a leginkább, ha az értéklánc elején nem keletkezne készpénz – a béreket számlára utalnák –, mert akkor kisebb a valószínűsége annak, hogy a későbbiekben az ember készpénzhez nyúl. A kereskedői oldalon ugyanezt hozhatja az, ha a nagybani piacon a kereskedő bankkártyával vagy elektronikus fizetéssel tud vásárolni, mert akkor a vevőitől is szívesebben fogadja majd el ezt a fizetési módot.
