Készpénzmentes világot várnak
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságJelentősen felgyorsította a pénzügyi digitalizációt a koronavírus-járvány Magyarországon, az Intrum által megkérdezett cégvezetők szerint elérhető közelségbe került a készpénzmentes gazdaság. Mindez annak fényében jelentős előrelépés, hogy Magyarországon a hétköznapi pénzügyek hagyományosan készpénz-központúak. Korábban számos kutatás rámutatott, hogy jobban szeretünk készpénzzel fizetni, mint elektronikusan, és sokan a megtakarításukat is szívesebben tartják fizikai fizetőeszközben. Az Intrum kintlévőség-kezelő cég tavaly év eleji kutatásában még a válaszadók több mint fele arról beszélt, hogy napi szinten fizet készpénzzel, az arány 15 százalékponttal magasabb volt az európai átlagnál. Bankkártyával akkor csak minden ötödik válaszadó fizetett naponta.
A koronavírus-járvány azonban jelentős változásokat hozhat: a fertőzésveszély miatt számos üzlet, amelyben korábban még bankkártyaterminál sem volt, lehetővé tette a bankkártyás fizetést, miközben nőtt az érintésmentes (PIN kód beírása nélkül is véglegesíthető) kártyás fizetés összeghatára. A tavaszi lezárások és a karantén miatt egyre többen ismerkedtek meg az online fizetéssel.
Az Intrum 2020-as Európai fizetési jelentésében a megkérdezett magyar cégvezetők visszaigazolták a változást: 38 százalékuk szerint akár kettő, további 34 százalékuk szerint öt éven belül reális a gazdaság készpénzmentessé válása. Az válaszokat ugyanakkor annak fényben kell óvatosan kezelni, hogy ezzel az aránnyal alaposan ráverünk a 29, illetve 28 százalékos EU-s arányokra, ami jó eséllyel arra utal, hogy a megkérdezettek nincsenek tisztában a fogalommal. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a hazai fizetési tranzakciókon belül a közelmúltban sikerült 80 százalék alá csökkenteni a készpénzes fizetések arányát, a jegybank már azt is jó eredménynek tartaná, ha 2030-ra a fizetési tranzakciók fele lenne elektronikus. Deszpot Károly, az Intrum kereskedelmi és fejlesztési igazgatója szerint az is figyelmeztető, hogy a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az elektronikus fizetés terjedése ellenére is tovább nőtt a készpénzben tartott megtakarítások aránya, és a forgalomban lévő készpénz mennyisége is új csúcsra, 6965,3 milliárd forintra ugrott 2020 júniusának végére. Az ugyanakkor nem vitatható, hogy az előző évhez képest 7 százalékponttal nőtt azoknak a magyar cégvezetőknek az aránya, akik szerint belátható időn belül teljesen digitálissá válhat a magyar gazdaság.
A kutatásból az is kiderült, hogy a magyar cégek abban sem állnak túl jól, hogy meg tudják ítélni, jól járnak-e a pénzügyi digitalizációval. A felmérés 34 százalékos átlagával szemben a hazai vállalatvezetők 37 százaléka szerint pluszköltségeket okozna a vállalatnak a pénzforgalom elektronikussá tétele. Ugyanakkor a 38 százalékos EU-átlagot meghaladó, 43 százalékos azok aránya, akik szerint a digitalizáció csökkentené a költségeiket, jelentősen megkönnyítené a könyvelést, és gyorsítaná a fizetéseket.
Kintlévőség-kezelésre is jó
Deszpot Károly egy másik aspektusra is felhívta a figyelmet a rendezvényen: a megcsúszó fizetések jelentős anyagi kockázatot jelentenek a cégeknek. A digitális fizetési opciók elterjedése azonban rövidíti a megrendelés és a fizetés között eltelt időt, ezzel pedig – hangsúlyozta –csökkenti a vállalkozások likviditási problémáit.
