Trump és Biden elnöksége is hasznot hozhat

Az nyilván nem meglepő, hogy a választási kampány a tőzsdéken a volatilitás emelkedését hozta. Amellett, hogy mind az Egyesült Államok, mind Európa a Covid–19-járvány második hullámával küzd, a jövő héten megválasztják az új Amerikai elnököt. A nagymértékű gazdasági összefonódások miatt a tőzsde iránymutatásán kívül a jelenlegi amerikai gazdaságpolitika továbbvitelének vagy megváltozásának hatásait is nyilvánvalóan megérezzük majd, ez csak idő kérdése.

Azt a kérdést, hogy mely iparágak lehetnek a győztesek Trump második ciklusa alatt, attól függetlenül kell feltennünk magunknak, hogy egyébként örülnénk-e a győzelmének vagy sem. Ha például a kőolaj-feldolgozó ágazatot tekintjük, nem nehéz belátni, hogy a teljes ágazat strukturális problémákkal küzd. Ráadásul az olaj ára – részben a koronavírus-járvány hatására – erős nyomás alatt van. Másfelől a fokozódó igény a megújuló energia használatára az olajfelhasználás csökkenését okozza. Ilyen helyzetben jogosnak tűnik, hogy Trump továbbra is támogatja a fosszilis nyersanyaggal történő energiatermelést. Ennek a politikának a folytatása természetesen az ipari és a magánszektor energiaigényére is hatással lehet, ahogy a közlekedésére is. Azzal pedig, hogy a megújulók felhasználása nem kap támogatást, az átállás is nehezebbé válik. Emiatt az olaj iránti kereslet emelkedhet, de legalábbis stagnálhat, ami már önmagában is kedvezően hangzik az olyan vállalatok számára, mint az ExxonMobil, a Total vagy a Shell. Kétségtelen, hogy a „régi gazdaság” vállalatai is nyerhetnek Trump újraválasztásával. Ezek a társaságok gyakran képezik az amerikai gazdaság alapját a hivatalban lévő elnök érvelésében, ugyanis továbbra is az amerikai álom megtestesítői.

A támogatást kifejezheti többek között a laza jogszabályi keret fenntartása és a kormányzati szerződések odaítélése. Számos állami infrastrukturális beruházás landolhat például a Caterpillar közelében. A koronavírus hatása ezt csak erősítheti, hiszen ezekben az időkben az államnak mint a konjunktúra első számú támogatójának kell fellépnie.

Egy másik iparág, amelynek Trump második ciklusából profitálnia kellene, az amerikai védelmi ipar. Az ok egyértelműen a két szemben álló párt eltérő mértékű katonai kiadásaiban rejlik. A republikánusokról ugyanis ismert, hogy lényegesen többet költenek honvédelemre. Az olyan vállalatok tehát, mint a Raytheon, a Boeing és a Northrop Grumman, a potenciális kedvezményezettek között vannak.

Természetesen abban az esetben is vannak „szerencsés” iparágak, ha Biden nyeri a választást. Első ránézésre ez a kör a közlekedést és a fenntartható energiatermelés ágazatait foglalja magában. Idetartoznak a szélerőművek üzemeltetői, például a Brookfield Renewable, a napelemes rendszerek és modulok, valamint az elektromos meghajtású személygépkocsik és teherautók gyártói, mint például a Tesla. Az utóbbi mindenekelőtt hosszú távon profitálhat Biden megválasztásából, mivel az USA és Kína közötti feszültség az ő elnöksége alatt enyhülhet, többek között a vámháború frontjait lezáró béke hozhat kedvező változást.

További lehetséges kedvezményezett az ingatlanszektor. Pontosabban az, hogy az úgynevezett REIT-ek (Real Estate Investment Trusts) számára különösen előnyös lehet Donald Trump adókedvezményének visszavonása. Ezek az ingatlancégek ugyanis különleges adókedvezményeket élveznek, ha a nyereség több mint 90 százalékát felosztják. Ezt a versenyelőnyt más iparágakkal szemben Trump adókedvezményei erősen csökkentették, így a REIT-ek már nem olyan vonzók, mint korábban. Bár az adókedvezmények visszavonása jókora tőzsdei árfolyameséshez vezethet, az olyan vállalatok, mint a Realty Income vagy a Prologis, valószínűleg versenyképesebbé válnak.

Azt, hogy Trumpnak vagy Bidennek vannak-e jobb esélyei az elnöki szék megszerzésére, nehéz meghatározni. Mindenesetre a tőzsde alakulása a kampányidőszakban is meghatározó szerepet játszott a választók döntésében. Egyes szavazók akár elutasíthatják Trumpot, mert a részvényárfolyamok esnek, holott a piac inkább Biden megválasztását és a tőle várt adókedvezmény-megvonásokat árazza. (Utóbbival a piac lehet, hogy meg is békélt időközben, hiszen cserébe állami beruházásokat kaphat.) Így lehetséges, hogy a rossz tőzsdei teljesítmények miatt egyre többen Bident választják, holott a pénzügyi piacok talán éppen tőle tartanak. Mindenesetre részvénybefektetőként meg kell próbálni a lehető legkevesebb érzelemmel figyelni a választásokat. Ha ugyanis megfelelően hideg fejjel sikerül kialakítani a portfóliót, akkor Trump és Biden elnöksége egyaránt hasznot hozhat.