Soha ennyi lakáshitelt nem folyósítottak

Még a korábbi devizahitel­boom időszakát is meghaladó mértékű, soha nem látott összegű, 91,4 milliárd forintnyi lakáshitelt folyósítottak a kereskedelmi bankok 2020 szeptemberében – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Példa nélküli az is, hogy egyik hónapról a másikra 30 százalékot meghaladó mértékben növekedett a kihelyezés: augusztusban 70,3 milliárd forint lakáshitelt helyeztek ki. Az eddigi forintfolyósítási csúcs az idén a márciusi 87,3 milliárd forint volt, amit akkor mindenki úgy értékelt, hogy az első vírushullám miatti zárások okán ezt a teljesítményt hosszú ideig nehéz lesz überelni. Ezzel a bankok idei lakáshitel-kihelyezése már pozitívba fordult: a pénzintézetek kilenc hónap alatt a 2019-es 678,2 milliárd forint helyett 688,2 milliárd forintnyi kölcsönnel segítették lakossági ügyfeleiket lakáscéljaik megvalósításában. Mindezt még a kamatszint is támogatja: egy hónap alatt 5, éves összevetésben pedig 63 bázispontos csökkenést jelent a 4,28 százalékos átlagos kamatszint.

A személyi hitelek esetében ugyanakkor lassú a visszakapaszkodás: a szeptemberi 28,8 milliárd forint kihelyezés hiába a legmagasabb a Covid-időszakban, meg sem közelíti a 2019. szeptemberi 50,6 milliárd forintot, mint ahogy a 2020 első kilenc hónapjában a fogyasztóknak juttatott 263,8 milliárd forint is mindössze 61 százaléka a bázisév adatának. Miközben a törlesztőknek jó hír a jogszabályi sapkával beállított 5,7 százalék alatti átlagkamat a 2019. szeptemberi 13,7 százalékkal szemben, a kereslet továbbra sem izmos, nagy kérdés, hogy a pénzintézetek a kamatplafon lejárta előtti, karácsonyt megelőző hónapokban ráerősítenek-e az akcióikkal.

A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott forinthitelek átlagos kamatlába – főleg az egymillió eurót meghaladó ügyleteknél – növekedett, miközben az euróhitelek átlagos kamatlába csökkent. Ugyanakkor az emelkedés ellenére a forintalapú finanszírozás még bőven 2 százalék alatti kamatok mellett bonyolódik le a vállalati szektorban, amelyben egyértelműen utolérhető a támogatott konstrukciók, kiváltképp a Növekedési hitelprogram Hajrá! hatása. Ezzel kapcsolatban az MNB a szokásos, minden hónap első keddjén esedékes tájékoztatás keretében arról adott hírt, hogy október végéig már 14 ezer kis- és középvállalat jutott összesen 934 milliárd forintnyi forráshoz. A megkötött hitel- és lízingszerződések volumenének 31 százaléka új beruházási hitel vagy lízing, 55 százaléka forgóeszközhitel, 14 százaléka pedig korábbi beruházási hitel kiváltásához kapcsolódó ügylet volt. A hitelek kétharmadát a kereskedelemben, a javítás ágazatában és a feldolgozóiparban tevékenykedő vállalatok vették fel, amit az ingatlanügyletek és a mezőgazdaság ágazata követett.

Noha a vállalkozások által igényelhető hitelösszeget az NHP Hajrá!-ban jelentősen megemelték, hogy a középvállalatok a nagyobb beruházásaikhoz, a piacszerzésükhöz is fel tudják használni az MNB nullaszázalékos refinanszírozása mellett maximum 2,5 százalékos kamattal nyújtott hitelt, az NHP korábbi szakaszaihoz hasonlóan továbbra is jelentős a kisebb szereplők részaránya: a kihelyezett források több mint negyede mikro-, harmada kisvállalkozásokhoz került.

A MNB 2013-ban indult Növekedési hitelprogramja összességében a legnagyobb támogatotthitel-programnak számít: 2013-as indulása óta csaknem 57 ezer vállalkozás jutott kedvező forráshoz 4300 milliárd forintot meghaladó összegben.