Megugorhat a felújítási hitelek aránya

Érezhetően átalakíthatja a lakossági hitelpiacot a februártól elérhető, támogatott otthonfelújítási kölcsön. Amellett, hogy a konstrukció megjelenésével növekedhet a lakáshitelek súlya az újonnan megkötött szerződéseken és a teljes lakossági állományon belül, a felújítási, korszerűsítési célra fordított kölcsönök részesedése is meredeken emelkedhet.

A várakozások szerint az otthon­felújítási hitel iránt igen erős lesz a kereslet, több tízezer olyan család is lehet Magyarországon, amely él a konstrukció nyújtotta lehetőségekkel. Az élénk keresletre vonatkozó várakozásokat a vonzó feltételek indokolják: a felújítási költségek felének visszatérítése – ez legfeljebb hárommillió forint lehet – már önmagában igen jelentős motiváció, de az ügyfelet terhelő, évi 3 százalékban maximált kamat is nagyon kedvezőnek számít még a jelenlegi körülmények között is. A kamattámogatás következtében ugyanis – a támogatás teljes kihasználását és tízéves futamidőt feltételezve – hatvanezer forint alatt marad az igénylőket terhelő kezdő havi teher, ami az állami támogatás folyósítása után nagyjából a felére csökken. Ez nagyon jelentős árelőny mind a piaci alapon nyújtott jelzáloghitelekhez, mind a személyi kölcsönökhöz képest.

A támogatott kölcsön beveze­tése nyilvánvalóan jót tesz a lakás­hitelpiacnak is, hiszen ezt a konstrukciót a lakáscélú hitelek között tartják majd nyilván az új lakossági szerződéseknél. Így valamelyest csökkenhet a fogyasztási hiteleknek a babaváró konstrukció megjelenése nyomán kialakult dominanciája a piacon: az utóbbiról sokat elárul, hogy miközben 2020 első tíz hónapjában nagyjából 770 milliárd forint értékben kötöttek új lakáshitel-szerződéseket Magyarországon, a fogyasztási kölcsönöknél (a folyószámlahiteleket nem számítva) már 980 milliárd forintos volument mutatott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amelyből csak a babaváró hitel 523 milliárdot tett ki. A lakossági hitelállománynál pedig már csak 50 százalék környékén mozog a lakáshitelek súlya, amin szintén javíthat az új kölcsön megjelenése.

A másik, szintén nem elhanyagolható hatása az új termék megjelenésének, hogy a lakáshitel-szerződéseknél drasztikusan nő majd a felújításra, illetve a korszerűsítésre fordított kölcsönök aránya. Az MNB adatai szerint ugyanis a kifejezetten felújítási célú lakáshitelek új szerződéseinek összege alig több, mint 30 milliárd forintot ért el 2019-ben, ami rendkívül alacsony, 3,3 százalékos arány. Ez jelentős részben azzal magyarázható, hogy a hitelből finanszírozott lakásfelújításoknál az utóbbi években – a kamatok csökkenésével párhuzamosan – nagyon megnőtt a személyi kölcsönök súlya, és kevesebben választották a még mindig olcsóbb, de jóval több adminisztrációval járó, és csak ingatlanfedezettel igényelhető jelzáloghiteleket.