Váratlan helyről éri támadás Ursula von der Leyen hatalmát: fellázadt egy egész iparág, elég volt a zöldadóból – Brüsszel kénytelen lesz odafigyelni
Az európai vegyipari óriások nyíltan felléptek Brüsszel kibocsátáskereskedelmi rendszere, az ETS ellen, mivel a méregdrága szén-dioxid-árazás térdre kényszeríti az ágazatot. Ebben pedig nincsenek egyedül: már több tagállam és politikai erő is kész lenne fellazítani a klímapolitika egyik alappillérét.
Az európai vegyipar szerint az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere, az ETS aránytalan terhet ró az ágazatra: a vállalatok jelenleg mintegy 80 eurót fizetnek minden kibocsátott tonna szén-dioxid után, 2039-re pedig az ETS hatálya alá tartozó szektoroknak teljesen meg kell szüntetniük nettó kibocsátásukat.
Az iparág azt állítja, hogy a világon sehol nincs ilyen magas karbonköltség, így az európai cégek versenyhátrányba kerülnek az amerikai és kínai riválisokkal szemben.
Ez csak tetézi a szektort húzó válságot, az IndustriALL adatai szerint ugyanis
- 2023 óta több mint 20 nagy vegyipari telephely zárt be Európában;
- és mintegy 30 ezer munkahely szűnt meg, miközben a következő öt évben akár további 200 ezer állás kerülhet veszélybe.
- A CEFIC iparági szervezet szerint pedig 2025-ben az európai vegyipari beruházások több mint 80 százalékkal estek vissza az előző évhez képest.
Az európai óriások közül a Dow nemrég három európai üzem bezárását és 800 munkahely megszüntetését jelentette be, a BASF pedig történetének legnagyobb, tízmilliárd eurós beruházását inkább Kínában valósítja meg.
Európai vegyipar: elég volt a zöldadóból!
Az ETS idei felülvizsgálata politikai fordulatot hozhat. Több tagállam és politikai erő – köztük az Európai Néppárt több szereplője – reformokat sürget. Az osztrák kancellár kivételeket vetett fel a versenyképesség védelmében, az olasz Confindustria, valamint a cseh és a szlovák kormány pedig az ETS ideiglenes felfüggesztését is felvetette. Német részről is elhangzott, hogy a 2039-ig rögzített szabályok nem feltétlenül érinthetetlenek.
A vita középpontjában a „karbonszivárgás” áll: ha az EU túl szigorú, a termelés olyan országokba költözhet, ahol lazább a szabályozás. Bár az EU bevezette a karbonvámot (CBAM), a vegyipar nem tartozik annak hatálya alá, miközben a díjmentes kvótákat fokozatosan kivezetik. A klímapolitika védelmezői szerint azonban a megoldás nem a rendszer gyengítése, hanem az ipar gyorsabb villamosítása és a megújuló energia bővítése.
A vegyipar azonban arra figyelmeztet, hogy az energiaintenzív folyamatok zöldítéséhez jelenleg nincs elegendő, versenyképes árú tiszta áram, és a váltáshoz a megfelelő támogatási rendszer is hiányzik.
Ha az ETS-t érdemben gyengítik, az az EU eddigi legfontosabb klímapolitikai eszközének visszalépését jelentené. Brüsszelnek így el kell döntenie, hogy a kibocsátáscsökkentési célok vagy Európa ipari jövője mellett akar kiállni.
Mercosur: Ursula von der Leyen váratlanul levelet írt Orbán Viktoréknak, nyíltan megfenyegette az ellenálló országokat – ami most jön, még durvább lesz
Brüsszel szerint a szabadkereskedelmi megállapodásokkal az EU nemcsak piacokat, hanem geopolitikai mozgásteret is nyer. Ursula von der Leyen szerint a versenyképesség kérdése ma már stratégiai ügy.
