Ukrajna az új latorállam: az egész világnak betett Kijev, de az OPEC leleplezte

Visszaesett az OPEC+ olajtermelése a múlt hónapban a szervezet adatai szerint, amit főként a kazahsztáni, venezuelai és iráni termelés visszaesése okozott. A 22 országból álló szövetség átlagosan napi 42,448 millió hordó olajat hozott a felszínre januárban, ami napi 439 ezer hordóval kevesebb az előző havinál. A csökkenés a globális olajtermelés közel 0,5 százalékának felel meg.

A kazahsztáni termelés csökkenése miatt drágulhatott az olaj

A Bloomberg összefoglalója szerint a termeléscsökkenés több mint fele az orosz–ukrán háború kereszttüzébe került Kazahsztán számlájára róható. Bár az OPEC+ jelentése okokat nem nevez meg, a visszaesés egybeesik a kazahsztáni Tengiz olajmező leállásával, ami a legnagyobb az országban. A Chevron vezette mezőn csak a múlt hónap végén sikerült újraindítani a termelést.

Venezuelát amerikai blokád sújtotta Nicolás Maduro elfogása előtt, míg Iránt továbbra is amerikai szankciók sújtják. Az előbbi olajexportja – ha a világ legnagyobb olajtartalékával rendelkező országáról van is szó – jóval kisebb a kazahnál és az iráninál, az utóbbit érő ellenszél pedig nem új keletű.

Az OPEC+ nem robbantásokkal szabályoz

A kieső termelés azért is érinthette érzékenyen a világot, mert időközben Szaúd-Arábia és szövetségesei a termelés három hónapos befagyasztása mellett döntöttek, hogy ellensúlyozzák a kereslet szezonális mélypontját. A piacszabályozást ők nem drónok és robbanóanyag felhasználásával végzik, hanem folytonos egyeztetések és megegyezések útján.

A szervezet legközelebb március 1-jén dönt a termelési kvótákról, ami azonban csak áprilistól léphet életbe. 

Az olajárak idén egyelőre az OPEC+ szája íze szerint alakultak, hiszen például a Brent olajfajta több mint 15 százalékot drágult az év kezdete óta, talán nem függetlenül a termelés januári visszaesésétől sem. 

Az olajkartell a globális keresletről és kínálatról szóló idei és jövő évi előrejelzését nem változtatta meg.