Döbbenet: elvettek Magyarországtól 7500 milliárd forintot, kilőtt volna a GDP – leírták forintra pontosan, mekkorát bukott a gazdaság az ukrán háborún
Aligha a legszebb éveit éli a magyar gazdaság, amely tavaly is mindössze 0,3 százalékkal növekedett. A nagyobb probléma ennél, hogy a mostani volt a harmadik egymást követő év, amikor nem volt érdemi növekedés, helyette csak stagnált a GDP, annak ellenére, hogy a kormány dinamikus, 3,4 százalékos növekedéssel számolt. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Világgazdaság Exkluzív című podcastjében a múlt héten a gazdasági nehézségeket a gyenge külső kereslettel, a magyar gazdaság szerkezeti sajátosságaival és a német járműipar válságával magyarázta. Szerinte tudomásul kell venni, hogy amíg a külső konjunktúra nem áll helyre, és a német prémium márkák sem találnak magukra, addig a magyar GDP 2-3 százaléknál nagyobb bővülésre nem lesz képes.
Döbbenet: elvettek Magyarországtól 7500 milliárd forintot, kilőtt volna a GDP – leírták forintra pontosan, mekkorát bukott a gazdaság az ukrán háborún
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a Világgazdaságnak azt mondta, hogy nagyon nehéz megbecsülni a háború okozta gazdasági károkat, mivel a háború okozta kiesés nem csak egy csatornán jelenik meg. Az viszont jól látható, hogy az elmúlt években a magyar növekedés láthatóan elakadt, ebben pedig nagy szerepe van a külső környezet romlásának.
Magyarország ugyanis egy kis, nyitott gazdaság, ahol a GDP több mint 80 százaléka exportból származik, szemben például Lengyelországgal, ahol ez 40 százalék körül van, tehát nagyon nem mindegy számunkra, hogy hogyan alakul a külső környezet. Épp a gyenge konjunktúra eredménye, hogy továbbra is jelentős, az ipari termelés folyamatosan mínuszban van, ami miatt kihasználatlan kapacitásokkal van teli a magyar gazdaság, és megjelent a rendszerváltás előtt ismert jelenség, a kapun belüli munkanélküliség.
Szintén komoly problémának nevezte az elemző a beruházások visszaesését, amiben megint csak több tényező játszik együttesen szerepet, mint például a már említett alacsony kereslet, a kormányzat és az önkormányzatok pénzhiánya, illetve a hazánknak járó uniós források visszatartása. Úgy véli, utóbbiakban is van szerepe a háborúnak.
Az uniós forrásokkal kapcsolatos problémák nem elsősorban a háborúhoz köthetők, de az Európai Bizottság és hazánk közötti érdekellentéteket a fegyveres konfliktus is súlyosbította
– vélekedett Regős, aki arra is felhívta a figylemet, hogy a megemelkedő energia- és kamatkiadások például rontották a költségvetés helyzetét, így kevesebb maradt fejlesztésre. Ráadásul az elszálló energiaárak még rontottak a magyar gazdaság versenyképességét is.
Németországot teljesen legyűrte a válság
És persze ott van a magyar gazdaság fő exportparterének számító Németország szenvedése. Tavaly 0,2 százalékkal nőtt a német GDP, ami nagyon gyatra teljesítmény ahhoz képest, hogy előtte két évig recesszióban volt. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza ugyanakkor úgy véli, hogy nem olyan egyszerű megmondani, hogy mi az, ami a háborúhoz köthető és mi az, ami nem: a német gazdaság problémáinak egy része köthető a háborúhoz (például olcsó orosz gázról való lemondás), de szerinte hiba lenne mindent a háború számlájára írni. „Az innováció hiányát és az atomerőművek ki nem kényszerített bezárását azért ne fogjuk a háborúra” – hangsúlyozta.
Németország bajait mi sem illusztrálja jobban, hogy 2026 januárjában több mint hárommillió munkanélkülit regisztráltak, ami 12 éves csúcs, utoljára 2024 elején volt ennyi állástalan az országban. Mindez persze nem meglepő annak fényében, hogy az elmúlt két év a német ipar leépüléséről szólt. A Bosch, a ZF, a ThyssenKrupp vagy a Volkswagen egymás után jelentették be gyárbezárási és leépítési terveiket. Hogy ennyire megszenvedi ezekezet az éveket Németország, abban vastagon benne van a háború és az arra adott szankciós válasz. Az olcsó orosz energiáról történő leválás a korábban megismert német modell végét jelentette, és nem látszik, hogy mi lesz helyette.
Ennyivel lehetett volna magasabb a GDP-növekedés, ha nincs a háború
Regős Gábor emlékeztett rá, hogy a magyar gazdaság az orosz–ukrán háború kitörését követően pár hónappal, a harmadik negyedévtől kezdett gyengélkedni, amikor a volumenváltozás negyedéves alapon akkor mínusz 1,1 százalék volt. Az első félév ugyanakkor megmentette az akkori növekedést, így csak egy évvel később jött a fordulat. Az elmúlt három évben így alakult a GDP-nk:
- 2023-ban a gazdaság 0,7 százalékkal visszaesett, amelyet
- 2024-ben 0,9 százalékkal nőtt, amit
- 2025-ben 0,4 százalékos növekedés követett.
A szakértő azzal a hipotetikus forgatókönyvvel számolt, ha ehelyett lett volna minden évben egy 3 százalékos növekedés, ami szerinte nem elrugaszkodott feltevés, 2017 és 2019 között 4,5 és 5,8 százalék közötti GDP-növekedési adatok alapján,
akkor három év aggregált növekedése 0,6 százalék helyett 9,3 százalék lett volna, ami egy 8,6 százalékos növekedési többletet jelentene.
Bár a tavalyi nominális GDP-t még nem ismerjük, ami nagyjából 86 900 milliárd forintot tehetett ki, ennek a 8,6 százaléka 7500 milliárd forint. Regős szerint ennyi lehet tehát a tavalyi veszteség egy igen durva számítással – persze egy normális növekedési pályán az infláció is kisebb, így nem is erről az árszínvonalról beszélnénk.
Az összes hasonlít arra, amiről Orbán Viktor is beszélt korábban. A kormányfő tavaly év végén azt mondta, hogy számításai szerint húszmilliárd euró felett van az a veszteség, amit a magyar gazdaság elvesztett a háború és a szankciók miatt, ez összegszerűen 7500 milliárd forint.
Dupla V alakú recesszió helyett stagnálás van
Öröm az ürömben, hogy Magyarország nincs egyedül a gazdasági károkat nézve, Németország még hazánknál is nagyobb vesztese az elmúlt éveknek. A Spiegel a hétvégén írt arról, hogy a koronavírus-járvány, az orosz–ukrán háború és az Egyesült Államokkal fennálló kereskedelmi, gazdasági feszültségek együttesen rendkívül súlyos terhet raktak a német gazdaságra. A Német Gazdaságkutató Intézet (IW) friss számításai szerint a 2020 óta eltelt hat évben a reál GDP kiesése megközelítette a 940 milliárd eurót.
A jelenlegi évtizedet eddig rendkívüli sokkok és hatalmas gazdasági kiigazítási terhek jellemezték, amelyek most jelentősen meghaladják a korábbi válságok terheinek szintjét
– állapította meg Michael Grömling, az IW kutatója, aki számokkal támasztotta alá érvelését. Míg az elmúlt hat évben közel 1000 milliárd eurót bukott Németország, addig a 2001 és 2004 közötti stagnálás gazdasági költségei reálértéken mintegy 360 milliárd eurót tettek ki, míg a 2008–2009-es pénzügyi piaci válság mintegy 525 milliárd eurós hozzáadottérték-veszteséget okozott. Emiatt Grömling szerint Németország gazdasági aktivitása nem haladja meg a 2019-es szintet sem.
Regős Gábor szerint Magyarország annyival előrébb van, hogy a 2019. végi gazdasági teljesítményt a koronavírus elmúltával sikerült újra elérni, azóta viszont valamivel magasabb szintet elérve beragadtunk.
2008-ban ez az elérés sokkal lassabb volt és ott egy W-alakú válságról beszélhettünk, most inkább egy elnyúló stagnálás látszik.
A mostani helyzet tehát annyira nem súlyos, de az mindenképpen gond, hogy a felzárkózásunk elakadt, miután a gazdaság nem tud érdemben bővülni. Mindezt igazolják az Eurostat adatai is: Magyarország a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP alapján 2022 óta folyamatosan az uniós átlag 76 százalékán tartózkodik.
Időközben válságállóbb lett a magyar gazdaság
Van egy nagy különbség azonban a korábbi válságos időszakokkal szemben. A Gránit Alapkezelő közgazdásza szerint mindenképp válságállóbb a magyar gazdaság abból a szempontból, hogy most, szemben a 2009-essel, nem kellett az IMF-hez folyamodni hitelért, a finanszírozás megoldódott a piacról.
Ráadásul épp a múlt héten közölte a Magyar Nemzeti Bank, hogy történelmi csúcsra, 56,8 milliárd euróra emelkedett a magyar devizatartalék, ami jelentősen csökkenti a magyar gazdaság sérülékenységét.
A forint viszonylagos erőssége persze egy új fejlemény, az elmúlt években láttunk itt bőven gyengülés, emiatt kellett 2022 őszén rendkívüli kamatemelést végrehajtania az MNB-nek 500 bázispont nagyságban. Az elemző szerint a tavalyi év forinterősödésében az új jegybanki vezetés szigorúbb kamatpolitikájának van szerepe, ilyen magas kamatok mellett a forint tud viszonylag erős lenni.
Ez persze azt is jelenti, hogy lassanként kezd helyreállni a bizalom a forintban, úgy lakossági, mint piaci oldalról, hiszen a piac most már azt látja, hogy a jegybank nem akarja leértékelni a fizetőeszközt
– emelte ki, hozzátéve, hogy ez azért is lényeges, mert a gyengülés idején a lakosság megtakarításait érthető módon elkezdte euróra váltani, ami pedig tovább gyengítette a hazai fizetőeszközt és a tőke kiáramlásához vezetett.
Szerinte a kötvénypiacon a hozamok lehetnének alacsonyabbak, de ehhez persze a rövid oldalon lazítás kellene, a hosszú oldalon pedig talán a jobb kockázati megítélés, a kedvezőbb költségvetési helyzet segítene. A kötvénypiac abban az értelemben mindenképp stabil, hogy tudja finanszírozni a magasabb hiányt mindenféle külső segítség nélkül is – mondta Regős Gábor.
