A britek öntik a katonát Norvégiába, a volt szovjet támaszpontokat figyelik: itt az új hidegháború
Kétszeresére emeli Norvégiában állomásozó katonáinak számát Nagy-Britannia a sarkvidéki térséget érő orosz fenyegetés miatt – közölte szerdán John Healey brit védelmi miniszter.
Healey a londoni védelmi tárca tájékoztatása szerint megállapodott a norvég kormánnyal arról, hogy
három éven belül a jelenlegi ezerről kétezerre bővül a Norvégiába telepített brit katonai kontingens létszáma.
Emellett a brit fegyveres erők részt vesznek a Sarkvidéki Őrszem (Arctic Sentry) nevű NATO-műveletben is, amelynek részletes katonai tervezése már zajlik az atlanti szövetségen belül.
Nagy-Britannia szerint újrakezdődött a hidegháború
John Healey a bejelentésekhez fűzött szerdai nyilatkozatában kiemelte: a hidegháború óta nem volt tapasztalható a jelenlegihez mérhető fenyegetettség Oroszország részéről az északi-sarki térségben.
A brit védelmi miniszter szerint
Moszkva gyors ütemben növeli katonai jelenlétét ebben a régióban, beleértve a Szovjetunió által a hidegháború idején használt régi katonai támaszpontok újbóli megnyitását is.
A londoni védelmi minisztérium szerdai tájékoztatása szerint a brit fegyveres erők az idén két nagyszabású sarkvidéki hadgyakorlaton is vezető szerepet töltenek be.
A Cold Response nevű, májusi NATO-gyakorlatra a brit királyi tengerészgyalogság 1500 különlegesen kiképzett kommandósa települ Norvégiába.
Ez a hadgyakorlat Finnországra és Svédországra is kiterjed, és elsődleges célja a stratégiai fontosságú helyszínek védelmének erősítése a fjordokban és a hegyvidékeken.
Szeptemberben, a Lion Protector nevű hadgyakorlaton a Közös Expedíciós Haderő (Joint Expeditionary Force, JEF) nevű észak-európai katonai szövetség hajt végre légi, szárazföldi és tengeri műveleteket, gyakorolva a kritikus fontosságú infrastrukturális létesítmények védelmét a szabotázsakcióktól Izlandon, Dániában és Norvégiában – áll a brit védelmi minisztérium szerdai ismertetésében.
A JEF, amelynek létrehozását London 2012-ben kezdeményezte, hivatalosan a 2014-es walesi NATO-csúcson jött létre Nagy-Britannia mellett Izland, Norvégia, Dánia, Hollandia, Lettország, Litvánia, Észtország, Svédország és Finnország részvételével, mindenekelőtt gyors reagálású expedíciós katonai műveletek végrehajtására.
A brit védelmi minisztérium felidézi szerdai tájékoztatásában azt is, hogy a brit és a norvég haditengerészet közös járőrözést kezd a kritikus fontosságú infrastrukturális hálózatok – köztük a kommunikációs és elektromos kábelek, valamint a földgázvezetékek – megvédésére az orosz tengeralattjáróktól.
A második világháború alatti norvég ellenállási mozgalom egykori skóciai központjáról Lunna House-megállapodásnak nevezett, decemberben aláírt egyezmény alapján legalább 13 Type 26 típusjelű, brit gyártmányú fregattból álló közös brit–norvég flotta járőrözik majd az Atlanti-óceán északi vizein.
Ezeket hajókat tengeralattjárók észlelésére, nyomon követésére és elhárítására fejlesztették ki.
A brit és a norvég kormány tavaly augusztusban tízmilliárd font (4350 milliárd forint) értékű egyezményt kötött, amelynek alapján Nagy-Britannia ilyen típusú fregattokat szállít a norvég királyi haditengerészetnek.
Ez a brit védelmi ipar eddigi legnagyobb értékű hadihajóexport-megrendelése.
Sarkvidéki szövetség
A védelmi megállapodás értelmében a két nemzet fegyveres erői szorosabban együttműködnek majd, többek között a tenger alatti kábelek védelme érdekében.
Moszkva 2022-es teljes körű ukrajnai inváziója óta az orosz kikötőkbe tartó vagy onnan induló hajók a gyanú szerint – akár véletlenül, akár szabotázs révén – kulcsfontosságú európai infrastrukturális kapcsolatokat szakítanak meg, különösen a Balti-tengeren.
A brit védelmi miniszter megjegyzései akkor hangzottak el, amikor az ukrajnai béketárgyalások miatt az Egyesült Államok és Európa között fokozódik a feszültség, miután Donald Trump amerikai elnök szerdán azt állította, hogy Oroszország „kezében vannak a lapok” a tárgyalásokon, és „diktátornak” nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, amiért háborús időkben nem tart választásokat.
Az amerikai elnök emellett jókora nyomást helyezett a NATO-tagokra, hogy költsenek többet saját védelmükre, az Egyesült Királyság és Norvégia pedig sietve próbálja teljesíteni a megemelt katonai kiadásokat.
Ajánlott videók
