Olasz mentőövet dobnának a rossz adósoknak

S. V. | Közösen lobbiznak az Európai Bizottságnál az olasz bankok és a vállalati érdekképviseletek, hogy 90 nap helyett ideiglenesen csak 180 nap után kelljen a pénzintézeteknek átsorolniuk a problémás hiteleket a nem fizető kategóriába. Az EB elnökéhez, Ursula von der Leyenhez az Olasz Bankszövetség (ABI), az iparszövetség (Confindustria) és további 14 kisebb üzleti lobbiszervezet fordult levélben. Azért szeretnék elérni, hogy az EU ideiglenesen lazítson a nem teljesítő hitelekre vonatkozó uniós banki szabályokon, hogy a korábban bankhitelt felvevő vállalkozások könnyebben vészelhessék át a világjárvány gazdasági hatásait. Olaszországban ugyanis a kormányzat előrejelzése szerint 9 százalékkal csökken idén a gazdasági teljesítmény, több ezer vállalkozás jövője bizonytalan – írták –, a legrosszabb esetben hatalmas számú adós hitele kerülhet át a nem teljesítő kategóriába, ami jelentősen megnehezíti ezeknek a cégeknek a talpra állását és későbbi hitelhez jutását.

Két javaslattal éltek. Egyrészt azt szeretnék, hogy 90 nap helyett csak 180 napos nem fizetés esetén váljon egy hitel nem teljesítővé. Másrészt az eredetileg januártól életbe lépő új céltartalékolási szabályok felfüggesztését kérik 24 hónapra, hogy a hitelkínálat ne essen vissza. Az aláírók úgy vélik, a szigorítás könnyen arra ösztönözheti a bankokat, hogy ha törlesztési nehézséget látnak, akkor egyedi megegyezések vagy a fizetés átütemezése helyett inkább eladják a szóban forgó kölcsönöket a követeléskezelőknek.

Akárhogy dönt az EU az olaszok javaslatáról, már meglévő tapasztalatokat is figyelembe vehetnek: december közepén a török pénzügyi felügyeleti szerv (BDDK) 2021 közepéig meghosszabbította azt az intézkedést, amely szerint a problémás hiteleket csak fél év után kell áttenni a nem teljesítő kategóriába.

Ahogy az EU átlagában, úgy a hazai bankoknál is meredeken csökkenő trendet mutat a nem teljesítő hitelek aránya. Az OTP csoportban a 90 napon túl nem fizető hitelek aránya a bruttó hitelállomány 4,1 százaléka volt a harmadik negyedév végén, összesen 586,3 milliárd forintot tett ki. Az anyabankban a hitelportfólió mindössze 2,6 százaléka dőlt be, igaz, ez nem tiszta piaci viszonyokat tükröz: szeptember végén az OTP Banknál 1885 milliárd forintnyi hitelállomány vett részt a moratóriumban, amely a magyar pénzintézet összes bruttó hitelének a 42 százalékát teszi ki. Bulgáriában és Romániában a kint lévő hitelek 5,2 százaléka nem törleszt, Horvátországban 4,6 százalék, Szerbiában mindössze 1,7 százalék, a nem EU-tag Ukrajnában viszont csak szeptember végére sikerült 10 százalék alá szorítani az arányt. Elvileg a hosszabb, 180 napos átsorolás pozitív hír a bankoknak, mert akkor később és kevesebb hitelre kell – eredményt csökkentő – céltartalékot képezniük – mondta a Világgazdaságnak Nagy András, az Erste Befektetési Zrt. elemzője. Hozzátette, a hazai hitelmoratórium érvényessége alatt a bankok szempontjából mindegy, hogy 90 vagy 180 nap után kell átsorolni a hiteleket, mivel a moratórium alá eső ügyfelek nem számítanak nem teljesítőnek.