Hetvenöt dollárról indították, majd a hatalmas érdeklődés láttán 90 dollárra módosították a DoorDash elsődleges részvénykibocsátásához (IPO) rendelt ársáv alsó határát, végül 102 dollárra húzták fel a papírok értékesítési árát.
A legnagyobb független amerikai ételfutár-vállalat 33 millió részvényt kínált eladásra, ebből 3,37 milliárd dolláros bevétele származott.
A 2013-ban alapított vállalkozás piaci értéke viharos gyorsasággal nő, nagyon jól járnak azok, akik a legutóbbi, júniusi tőkeemelési körben beszálltak, hiszen akkor a cég értékét 16 milliárd dollárra becsülték, azóta pedig nem történt lényeges változás a fundamentumaiban. Az IPO már 38 milliárd dollárra vitte fel a kapitalizációt.
Az ételfutárcégek előtt a járvány hatalmas piaci lehetőséget nyitott, az otthonukba kényszerült és a főzéssel bíbelődni nem kívánó amerikaiak tízmillióival bővült az ügyfélkörük, felértékelve a DoorDash és fő riválisai, az UberEats, a Grubhub és a Postmates kényelmi szolgáltatásait.
Konszolidációs hullám is indult a piacon, az Uber a nyáron 2,65 milliárd dollárért kebelezte be a Postmate-et, míg a Just Eat Takeaway (JET) júniusban a chicagói székhelyű Grubhubra vetette ki a hálóját, s annak 7,3 milliárd dollárért való megvásárlásával a nyugati világ legnagyobb ételfutár-vállalatát hozta létre. Előzményként januárban a Just Eat 7,8 milliárd dollárt fizetett a Takeawayért. A lényeg mindig ugyanaz: a gyors terjeszkedés és az azzal járó költségek minimalizálása.
Az ételfutárcégek általában veszteségesek működésük első időszakában, jellemző ez a Delivery Heróra is, amely három éve debütált a frankfurti tőzsdén, és idén már a DAX indexbe is bekerült. A NetPincér anyavállalata két év múlva villanthat profitot részvényesei számára, akik az IPO óta megháromszorozódó árfolyammal vigasztalódhatnak.
A DoorDash a harmadik negyedévben 43 millió dolláros veszteségről jelentett, miközben forgalma az egy évvel korábbi időszakét 270 százalékkal haladta meg, és 879 millió dollárra ugrott.
A sikeres IPO-val csinos haszonra tehet szert a DoorDash felfuttatásához az anyagi alapokat megteremtő Sequoia Capital és a szingapúri állami vagyonalap, a GIC, valamint a japán Softbank kezelésében álló százmilliárd dolláros Vision Fund, amely a technológiai startupok egyik bábája. Az IPO-hoz ideálisak voltak a körülmények, az alacsony kamat- és hozamkörnyezet, illetve a pénzbőség mellett a vakcinába és vele a gazdaság feltámadásába vetett hit is nagyban növelte a vásárlási kedvet.
