Kitörhet a régiós devizaháború

A tavalyi év nagy árfolyammozgásait követően úgy tűnt, hogy a 2021-es esztendő csendesebben indul a régiós devizák számára. Amellett, hogy a legfőbb kockázatokat rejtő nemzetközi események közül számos esetben nagyot léptünk a megoldás felé (amerikai választás, Brexit), az európai politikai viták is elcsendesültek. Mindez kedvezően hatott az árfolyamokra, és elsősorban a lengyel zloty és a magyar forint határozottan erősödéssel kezdte az évet, míg a cseh korona és a román lej piacán kiegyensúlyozott oldalazás volt tapasztalható.

Nem szabad szó nélkül elmenni amellett, hogy az euró-dollár árfolyam tekintetében is kialakult egy nagyobb elmozdulás, ami legtöbb esetben hatással van a régiónk devizáira. A korábbi évek tapasztalatai alapján az figyelhető meg, hogy a tartósabb dollárerősödés inkább gyengíti a feltörekvő országok fizetőeszközeit, ellentétes mozgás esetén erősödni tudnak. Miután az amerikai dollár gyengülő pályára került – noha látható most némi korrekció –, a várakozások további értékvesztéssel számolnak, ami jó hír a régió számára.

Az év elején tapasztalt devizaerősödésre azonban különbözőképpen reagáltak a jegybankok, és ennek megfelelően az árfolyammozgások is felélénkültek már az év második hetében. A lengyel jegybank már tavaly aktivizálta magát egy határozott piaci lépéssel, hiszen intervenció segítségével akadályozta meg a zloty túlzott erősödését, és kommentjeiben is rendre ráerősített, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben nem szeretnék tolerálni a deviza túlzott erősödését, ami versenyhátrányt okozhat számunkra az exportban.

A héten, szerdán kamatdöntő ülésre gyűltek össze a lengyel jegybank döntéshozói, ám a kamatcsökkentés – a piaci spekulációk ellenére – elmaradt. Ugyanakkor a jegybanki kommunikáció továbbra is kitart a túlzott erősödéssel szembeni aktív jelenlét mellett. Mindezek hatására a január 7-én még 4,50 zloty alatt jegyzett euróért már 4,55 zlotyt kértek. Most még korai lenne kijelenteni, hogy a verbális intervenció elegendő a deviza gyengítésére, hiszen számos példáját láttunk már, hogy a piaci spekulánsok ilyenkor arra utaznak, hogy valóban ki is harcolják a beavatkozást, ha már egy jegybank ezzel fenyeget.

Ezzel szembemegy Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, aki határozottan kijelentette egy interjúban, hogy nem kívánnak részt venni devizaháborúban. Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy az árstabilitás az elsődleges cél, és a jelenlegi alapkamatot és egyhetes betéti kamatot akár hosszabb távon is megfelelőnek tartja a célok elérésére. Ugyanakkor a kötvénypiaci vásárlásokat fenntartanák, sőt bizonyos programoknak a kiterjesztésére készülnek. Mivel a magyar jegybank következő ülése csak január 26-án lesz, addig nem várható érdemi változás a hangulatban, még akkor sem, ha az egyhetes betéti kamatot minden héten felülvizsgálják.

Mindezek hatására az elmúlt napokban elvált egymástól a zloty és a forint mozgásiránya az euróval szemben, vagyis a lengyel fizetőeszköz árfolyama a szokásosnál nagyobb mértékben változott. A forint december végén még a 81-es szint felett járt a zlotyval szemben, ám mára megközelítette a 79-es értéket, és könnyen lehet, hogy ez alá is tud még erősödni a napokban. Ezzel közel féléves mélypontra kerülhet a zloty a forint ellenében. Ez viszont elindíthatja azt a spekulációt, hogy a jelenlegi mozgások talán túlzók voltak mind a zloty gyengülése, mind a forint erősödése szempontjából, és az árfolyam visszatérhet a 80-as érték fölé.