Vegyesen alakult a november a lakossági hitelpiacon: miközben a lakáscélú kölcsönöknél 11,3 százalékos növekedést hozott a tizenegyedik hónap 2019 novemberéhez képest – 82,7 milliárd forintnyi új szerződés mellett –, addig a fogyasztási hiteleknél 27,6 százalékkal, 87,9 milliárd forintra olvadt a friss kihelyezések mennyisége – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.
Ami az első tizenegy hónap új szerződéseinek alakulását illeti,
a lakáshiteleknél közel 853 milliárd forintos értéket mutat a jegybanki statisztika, ami 2,3 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
Ennek alapján számítani lehet arra, hogy 2020 egészében is növekedni tud a lakáshitelek piaca, ami a koronavírus-járvány tükrében igen figyelemre méltó teljesítmény.
A fogyasztási hiteleknél – a folyószámlahitelek nélkül számítva – viszont 14,4 százalékkal, 1068,4 milliárd forintra csökkent az új szerződések volumene, még annak ellenére is, hogy a babaváró kölcsönöknél éves alapon 38,3 százalékkal, 572 milliárd forintra emelkedett a frissen elkönyvelt mennyiség.
A fogyasztási hitelek piacának zsugorodásában jelentős szerep jutott a személyi kölcsönöknek, amelyeknél 40 százalékkal esett vissza az új kihelyezések összege, éppen elérve a 314 milliárd forintot.
A lakossági hitelek állománya november végére 8042,7 milliárd forintra emelkedett, ami 14,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
(A kétszámjegyű bővülésben ugyanakkor közrejátszott a március óta élő hiteltörlesztési moratórium is.) Az MNB által kimutatott állomány emelkedésében viszont a fogyasztási hiteleké volt a nagyobb szerep: ezeknél 22,2 százalékkal, 3580 milliárd forint fölé ugrott a regisztrált volumen.
Utóbbiban kulcsszerep jutott a 2019 júliusa óta elérhető babaváró kölcsönnek,
amelynek állománya nagyjából két és félszeresére ugrott egy év alatt, és a tizenegyedik hónap végére megközelítette az 1022 milliárd forintot.
Ennek eredményeként ma már – a lakáshitelek után – a babaváró kölcsön a második legfontosabb termék a lakossági portfólióban, 12,7 százalékos részesedéssel, megelőzve a 12,3 százalékos súlyt képviselő személyi hiteleket is.
