Soha nem látott dráguláshoz vezetett a zöldülés - az európai gazdaságok belerokkannak a megújulókba
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságJól hangzó szlogen volt, hogy az európai zöldátmenetből majd a polgárok profitálnak: lesz sok új zöldmunkahely, olcsó lesz a bőséges nap- és szélenergia, s bónuszként még a szén-dioxid-kibocsátás is csökken. Két évtizednyi zöldülés nyomán bármely más régiónál nagyobb mértékben, 30 százalékkal mérséklődött a szén-dioxid-kibocsátás, ami majd kétszerese az Egyesült Államok által elért 17 százalékos csökkenésnek. Ám mindezért nagy árat fizettek az európai gazdaságok.
Németországban a fejlett világ legmagasabb lakossági villamosenergia-árai sújtják a polgárokat. Míg az Egyesült Királyságban a legmagasabb ipari villamosenergia-díjat szedik a vállalatoktól – a Nemzetközi Energiaügynökség 28 fejlett gazdaságot vizsgáló elemzése szerint.
Az Európai Unióban a nehézipari átlagos villamosenergia-árak kétszer akkorák, mint az Egyesült Államokban.
Míg a kínai tarifák másfélszeresére rúgnak az európaiak. Arról nem is szólva, hogy a megújulók részesedésének növekedése a korábbinál ingadozóbbá tette az energiaárakat Európában.
Nagy árat fizet az európai gazdaság
Megbénítják az európai ipart a magas energiaköltségek. Különösen nagy hátrányt jelent, hogy
lassítják a mesterséges intelligencia térnyerését,
mert ennek fejlesztése olcsó és bőséges áramforrásokat feltételez. Emellett a fogyasztók számára is megélhetési sokkot okoznak a rezsiköltségek.
Mivel a kontinens nem rendelkezik bőséges olaj- és gázkinccsel, ezért stratégiai szempontból logikus lépés a diverzifikáció. És vannak is jó példák:
- Spanyolország, ahol magas a napsütéses órák száma, bízhat a napenergiában,
- az északi országokban a vízenergia kínál olcsó megoldást,
- Franciaország pedig hagyományosan a nukleáris energiával tartja alacsonyan az energiaköltségeket.
Ám az európai régió nagyobb részét stagnálással fenyegetik az energiaköltségek.
Az elmúlt napokban az ExxonMobil bejelentette:
Bezárja skóciai vegyipari üzemét a magas energiaköltségek miatt.
Míg egy német adatközpont-üzemeltető vezérigazgatója azt mondta a The Wall Street Journalnak, hogy bővítené két adatközpontját Frankfurtban, Németország internetes kereszteződésében. De a helyi áramszolgáltató csak 2035-re ígéri az ehhez szükséges energiát.
Nem írható minden a zöldátmenet számlájára, de...
Európa jelentősen csökkentette az oroszországi gázimportot az ukrajnai invázió után. Ami belejátszik a magasabb árakba. De az árnövekedés nagyobb részét mégis a megújulók adják.
Hiába ingyenes a napfény és a szél. Ezek hasznosítása jelentős infrastrukturális beruházásokat igényel. Beleértve az akkumulátoros tárolókat is. Az árnövekedést a szén-dioxid-adók és a támogatások sem tudják ellensúlyozni.
Európa más stratégiát követett a zöldátmenetében, mint bármely más régió.
Az Egyesült Államok, Kína, India és Brazília is egyszerre fejlesztette a megújulókat és a fosszilis erőműveket. Ezzel szemben Európa vagy-vagy stratégiát alkalmazott: a fosszilis tüzelőanyagokat széles körben napenergiával, szélerővel és biomasszával helyettesítette, súlyos szén-dioxid-adóztatással kombinálva.
Jellemző, hogy Nagy-Britannia, amely egykor úttörő szerepet játszott a szénenergia felhasználásában, tavaly az első nagy, iparosodott ország lett, amely bezárta összes szénalapú erőművét. Emellett betiltotta az új tengeri olaj- és gázfúrásokat is.
