Piacvédelem kell, nem pedig új eszköz
Kína a 2014 óta zajló fejlesztések eredményeként azt tervezi, hogy a 2022-es pekingi téli olimpiára látogatók már az új kínai digitális jegybankpénzzel (djbp) tudnak majd fizetni. A digitális jegybankpénz olyan, csak elektronikus formában létező fizetőeszköz lenne, amelyet a valutákhoz hasonlóan a jegybankok bocsátanának ki, s így a kereskedelmét is felügyelni tudnák. A kínai jegybank célja a bevezetésével egyrészt az ország dollártól való függetlenítése (a jüan a dollárhoz kötött deviza), másrészt az, hogy erősebb legyen a kontrollja a pénzforgalom felett. Ez utóbbi szándékot az támasztja alá, hogy a kínai fogyasztók 85 százaléka már ma is bankon kívüli mobilrendszereken – ezen belül 95 százalékban az Alipay és a WeChat rendszerén – keresztül intézi pénzügyeit – emlékeztetett a Külügyi és Külgazdasági Intézet rendezvényén Kolozsi Pál Péter, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója.
Szerinte a pénzügyi rendszerben a digitalizációs átalakulás miatt az államilag kontrollált fizetőeszközök kezdenek kiszorulni a forgalomból, ami komoly kihívás a pénzügyi rendszernek. A kriptovaluták esetében a spekuláció hajtotta erős volatilitás kizárja, hogy a normál fizetőeszközök alternatívái legyenek, ám amikor a Facebook beharangozta saját kriptovalutája, a libra bevezetését, sokan felkapták a fejüket.
Az MNB nagyjából egy éve folyamatosan napirenden tartja a digitális jegybankpénz kérdését, s – miként arról Virág Barnabás alelnök a Közgazdász Vándorgyűlésen beszélt – vizsgálja annak lehetőségét, hogy a lakosságnak és a vállalkozásoknak is közvetlen számlavezetési szolgáltatást kínáljon az ezzel való kereskedésre. Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese szerint azt követően, hogy tavaly márciustól azonnali átutalás van, nincs semmi kézzelfogható előnye annak, hogy a jelenleg használatos és szintén elektronikus formában lévő számlapénzzel szemben bevezessék a digitális jegybankpénzt. Az szerinte hatalmas, rendszerszintű kockázatokat hordozna, ha a jegybankok arra hivatkozva törnének lándzsát mellette, hogy így betétvédelem nélkül is korlátlanul tudnának jótállni a náluk lévő számlákon lévő pénzek után. Ez ugyanis – figyelmeztetett a bankvezető – azt sugallná, hogy a jegybank szerint nem biztonságos az általa felügyelt bankrendszer. Más nézetek a jegybanki kézbe kerülő számlavezetésben akár a kétszintű bankrendszer kiüresítését, az árszabályozást is vizionálják.
A hazai bankvezetők szerint a kriptopénzekkel, illetve az immár a pénzforgalomban is önálló fizetési eszköz megteremtésében gondolkodó bigtech vállalatokkal szemben nem egy új eszköz bevezetésére volna szükség, hanem arra, hogy azonos feltételek mellett kelljen ezen cégeknek is szolgáltatást nyújtaniuk, mint a túlszabályozás miatt óriási költséggel szembesülő bankoknak. Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója szerint, miközben a bankokat gúzsba köti a szabályozás a bigtech cégekkel való versenyfutás során, addig a kormányzat a bankszektortól várja el, hogy az összes programban partner legyen. Vajon fel lehetett volna kérni Zuckerberg urat arra, hogy 24 órán belül ütemezze át a magyar GDP 35 százalékát kitevő állományt, mint tette azt a magyar bankszektor a moratórium kapcsán? – tette fel a kérdést Jelasity Radovan, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója, a Bankszövetség elnöke. – Érdekes lenne belegondolni.
A digitális jegybankpénzek esetében fontos kérdés a bizalom – Equadorban 2015-ben ezért bukott meg egy projekt –, s e téren a kínai modell sem adoptálható. Ott ugyanis a használathoz személyes adatokat kell megadni, s azok mennyisége alapján szélesedik az elérhető szolgáltatások köre. A pénzkezelés terén Európában és nálunk is nagyobb a bankok iránti bizalom, mint a bigtech vállalatokkal, sőt sok helyen az állammal szemben, és aligha véletlen, hogy az Európai Központi Bank (ECB) csak nagyon óvatosan fogalmaz ezekkel a projektekkel kapcsolatban. Lapunk korábbi kérdésére pedig a Pénzügyminisztériumban jelezték, itthon csak az európai szabályozás megszületése után várható bármilyen lépés a digitális jegybankpénz ügyében.
