A Covid járvány alatt sok átalakító folyamat felgyorsult, és míg a galériák és múzeumok kényszerből zárva tartanak, a kortárs alkotók új, és közvetlen utakat keresnek a rajongókhoz. A blockchain alapú decentralizált rendszerek, amik közül a legismertebb a az élet több területén is fontos változást hoztak.
Hogy mennyire bizarr világba érkeztünk, talán jól demonstrálja az Injective Protocol nevű cég múlt heti akciója. A cég képviselője egy 30 millió forint értékű Banksy nyomatot semmisített meg, majd az akciót megörökítő videóból készítettek egy NFT-t, ami így az elégetett tárgy helyére lépve lett forgalomképes. Ezt a videó „alkotást” március 8-án árverezték el, és 394 ezer dollárért kelt el, ami 122 millió forint.
Az újdonságot elsősorban az jelenti, hogy a kripto titkosításnak és a decentralizált szerver-hálózatnak köszönhetően mostantól lehet digitális eredeti műről beszélni. Ha a Bitcoin a digitális arany, az NFT a digitális műtárgy, aminek garantált az eredetisége, a művész által meghatározott szabályok mentén lehet forgalmazni és tovább értékesíteni.
Weiler Péterhez kötődik az első magyar kriptovalutáért kapható képzőművészeti alkotás is, ami március 5-én került fel a nemzetközi Mintable rendszerébe.
A Bitcoin áramfogyasztására rávilágító ironikus alkotás címe: Bitcoin bánya az Alföldön.
Az alkotást végül március 9-én egy ismert kortárs gyűjtő, Kacsuk Péter vásárolta meg. A vásárlásban biztosan előny volt, hogy Kacsuk Péter tudományos informatikus kutató, és nemcsak a kortárs képzőművészetben, de a kripto valuták világában is otthon van.