Csaknem száz tonnára rúg már a hazai aranytartalék

Az arany a történelem során számos funkciót töltött be a különböző pénzügyi rendszerekben. Bár monetáris politikai tekintetben jelentősége az 1970-es években csökkent, de hitel- és partnerkockázattól mentes eszközként minden gazdasági környezetben hozzájárul az ország iránti bizalom erősítéséhez, ezért az államkötvények mellett továbbra is világszerte az egyik legfontosabb tartalékeszköz. Az elmúlt években az arany nemzetközi tartalékon belüli szerepe számos jegybank esetében erősödött. A jegybankok arany iránti kereslete rekordnagyságú volt 2018-ban (656 tonna), majd 2019-ben is (669 tonna).

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a hosszú távú nemzet- és gazdaságstratégiai célokat figyelembe véve döntött az aranytartalék megháromszorozásáról. A döntésben fontos szerepet játszott a koronavírus-járvány időszakában kibontakozó új kockázatok kezelése is. A globálisan megugró államadósságok és az inflációs félelmek megjelenése tovább erősíti az arany nemzetstratégiai jelentőségét, menedékeszköz-szerepét és értékmegőrző funkcióját. Az MNB mostani döntésével az ország aranytartalékai 31,5-ről 94,5 tonnára emelkedtek, amivel Magyarország az 56. helyről a 36. helyre ugrott az aranytartalék mérete alapján felállított nemzetközi rangsorban, míg a kelet-közép-európai régióban a hatodikról a harmadik helyre javította pozícióját. Az ország egy főre jutó aranytartaléka 0,1 unciáról 0,31 unciára emelkedett, a kelet-közép-európai régióban mostantól Magyarország rendelkezik a legnagyobb, egy főre jutó aranytartalékkal.

Az MNB az 1924-es alapítása óta tart aranytartalékot, igaz, a rendszerváltás idején az akkori vezetés döntése következtében mértéke több lépcsőben 46-ról 3,1 tonnára csökkent.

Az MNB 2018-ban döntött az aranytartalék jelentős növeléséről, ennek nyomán az állomány megtízszereződött, s a 31,5 tonnával felzárkóztunk a régiós országok aranytartalékainak szintjéhez.

Az aranytartalék

94,5

tonnára emelkedett

a vásárlásokkal