Nem terhelhető vég nélkül a bankrendszer

N. L. N. | A bankok tőlük szokatlan gyorsasággal reagáltak a pandémia okozta akut krízishelyzetre, de a következő fázisban, a gazdaság talpra állításában talán még nagyobb szerep hárul rájuk. Ellenálló képességből eddig jól vizsgáztak, a tőkeellátottságuk, likviditásuk stabil, ám az elhúzódó válság és az azt követő felívelés még nem ismert részletei miatt a kilátások továbbra is bizonytalanok, épp ezért a tanácsadó cég arra figyelmeztet, hogy a túlterhelt bankrendszer megingása végzetes következménnyel járna – állapítja meg a KPMG a pénzügyi rendszer tűrőképességéről szóló elemzésében.

A KPMG arra hívja fel a figyelmet, hogy a kormányzatok és központi bankok intézkedései jelentős részben a pénzintézetekre terelik át az anyagi terhek nagy részét. Igaz, eközben a szabályozói oldal is lazít a szigorú előírásokon: csökkentek a tőke- és likviditási követelmények, kitolódtak a jelentési határidők, de a bankoknak a saját jövedelmezőségüket is szem előtt kell tartaniuk. A pénzintézetek jelentős hányada ezért fenntartásokkal kezeli ezeket a lazításokat. Szalai Péter, a KPMG igazgatója szerint egyfelől elvárás, hogy a bankok támogassák a lakossági és üzleti ügyfeleiket, pénzügyi stabilitást biztosítsanak, másfelől az alacsony kamatkörnyezet, az eszközök leértékelődése, a tőkepiaci volatilitás saját profitabilitásukat veszélyezteti. Úgy véli, újabb érvágás az európai pénzintézeteknek az osztalékfizetési korlátozások bevezetése, amely miatt az európai bankok hátrányba is kerülhetnek a világ többi pénzintézetével szemben, amelyek tőkebevonási képességét nem korlátozza az osztalékstop.

Feszítő kérdés, hogy az állami támogatások, hitel- és garanciaprogramok kifutása után úgy kell átvenniük a bankoknak a kezdeményező szerepet, hogy a helyzetüket egyrészről a moratóriumok lejárta miatt jelentős mennyiségű rosszul teljesítő hitel „érkezik meg” hozzájuk, másrészt a saját jövedelmezőségüket az alacsony kamatkörnyezet mellett a továbbra is rendkívül erős szabályozói elvárás és immár a fenntarthatósági követelmények teljesítése nehezíti.

Az S&P Global 2020 júliusában 2,1 milliárd dollárra tette azt a globális banki hitelveszteséget, amely a koronavírus-járvány nyomán kialakulhat. A mostani kutatás elismeri, hogy az európai bankok konzervatív hitelezési politikájukkal eddig viszonylag jól vészelték át a pandémiás helyzetet. Ennél is fontosabb, hogy számos pénzintézet már elindította átstrukturálási programjait, ám a KPMG szakemberei szerint az is fontos lenne, hogy az állami, szabályozói akarat se tartson mesterségesen életben olyan „zombivállalatokat”, amelyekről látható – legyenek akár markáns cégek –, hogy a járvány után sem lesznek életképesek.