Ügyfélbarátabb lehetne a lezárás

Nagy viharokat kavarnak a moratóriumelszámolások. Mint ismert, a törlesztési moratórium szabályai szerint a pénzintézeteknek a december végén lejáró moratórium 1 után írásban kellett értesíteniük a fizetéskönnyítő megoldással élő ügyfeleket arról, hogy a havi törlesztőrészlet elmaradása okán miként módosul hitelük jövőbeli lefolyása. Bár elég komoly tájékoztatás folyt, sokan csak ebből az értesítőből szembesültek azzal, hogy a törlesztési moratórium nem pusztán azt jelenti, hogy azon hónapok törlesztőrészleteit kell a későbbiekben pótolni, amelyeket 2020 márciusát követően nem fizettek meg bankjuknak, hanem a moratórium időszaka alatt ki nem fizetett kamattartozást is. A jogszabály itt az ügyfelek számára kedvező megoldást alkalmaz: a felgyülemlett kamattartozás nem tőkésedhet, azaz tilos kamatos kamat számolása.

Fontos hangsúlyozni, hogy a magyarországi moratórium nemzetközi összehasonlításban már ebben a feltételben is kiemelkedően ügyfélbarátnak mondható, de emellett az is szinte példátlan, hogy nálunk a védelem automatikusan minden hitelre kiterjed – míg máshol az ügyfeleknek jellemzően maguknak kellett kérni, hogy a védernyő alá kerüljenek.

Első ránézésre az is komoly védelem az adósoknak, hogy a törvény előírja: a moratórium lejárta után a havi törlesztőrészletek sem emelkedhetnek amiatt, mert valaki igénybe vette a fizetéskönnyítést.

A jogszabály ezért azt a megoldást alkalmazza, hogy a hitel futamidejét automatikusan meghosszabbítja a követelés visszafizetésének idejéig. Ez biztosítja azt, hogy a törlesztésbe visszatérők ne szembesüljenek extra terhekkel – a szakemberek szerint az önmagában gondot okoz majd, hogy a moratórium 2-vel is élők esetében 15 hónap után kell majd újra hozzákezdeni a rendes törlesztéshez.

A futamidő-hosszabbítás hátulütője ugyanakkor, hogy a most elhalasztott fizetés akár 10-15 évvel későbbre tolódik, addig pedig ez a követelés normál módon természetesen kamatozik. Így viszont a hátralévő futamidő számottevően megnövekedhet. Ez az, amivel most, az értesítő kézbesítésekor az adósok jó része szembesült. A Magyar Nemzeti Bank ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy jelen értékben a most elkölthető 100 ezer forint bizonyosan többet ér, mint a futamidő végén megfizetendő 140-150 ezer forint – hiszen inflálódhat a forint, javulhat a háztartások anyagi helyzete – de az átlagember nehezen érti ezt a közgazdasági érvelést.

A Világgazdaságnak nyilatkozó szakértők egyetértettek abban, hogy azok számára, akiknek anyagi helyzetét nem viselte meg jelentősen a pandémia, lehetőséget lehetne kínálni, hogy a törlesztésbe történő visszatérésük idején nyilatkozhassanak arról, vállalják-e azt, hogy az újrakezdett törlesztésnél az első hónaptól megkezdődjön a felhalmozott kamat visszafizetése. Ebben az esetben ugyanis egy 10 milliós hitel esetén a havi törlesztőrészlet néhány száz, maximum ezer forinttal emelkedne (a hátralévő futamidő függvényében), cserébe a hitel valóban csak a moratóriumban töltött hónapokkal hosszabbodna meg. Azok számára pedig, akiknek ez a megoldás ma még – például rossz anyagi helyzetük miatt – nem vállalható, a szakértők szerint a prolongált tőke- és kamattartozásra lehetőséget kellene biztosítani költségmentes elő- és/vagy végtörlesztésre. Így a későbbiekben – ha anyagi helyzete megengedi – minden adós visszatérhetne az eredeti futamidőhöz. (Ez utóbbi megoldással kapcsolatban azért van morális kérdés is, hiszen akinek ezt a megoldást megengedik, lényegében költségmentesen használhatta a bank pénzét – noha meglehet, nem is volt rá szüksége.)

Mindkét megoldásra egyedileg már van példa a pénzintézeteknél. A megoldás tömegesedéséhez az kellene, hogy az alternatív törlesztési lehetőségek a moratóriumról rendelkező jogszabályba kerüljenek. Addig ugyanis csak a futamidő-hosszabbításról szóló szerződésmódosítás hajtható végre a törvény erejénél fogva automatikusan a szerződéseken, minden más, a hitel törlesztésével kapcsolatos módosításhoz garanciális elemek – például a szerződésmódosítás közjegyzői okiratba foglalása – szükségesek, amelyek jelentősen megemelik ezen megoldások költségét.

A moratórium

2-vel élőknek

15

hónap után kell újra hozzákezdeniük a rendes törlesztéshez