A frankfurti tőzsdén pénteken debütált a főként koronavírustesztjeiről ismert, Magyarországon is jelen lévő Synlab. A teljes csoport negyven országban évente mintegy 500 millió vizsgálatot végez. A Cinven európai magántőke-befektető 2015-ben 1,7 milliárd euróért szerzett többségi részesedést a cégben, amely a francia Labcóval egyesülve vált Európa legnagyobb labordiagnosztikai szolgáltatójává. A csoport tavaly 2,6 milliárd euró bevételt ért el, ebből a Covid-tesztek 600 milliót tettek ki. Ez a szám a következő években várhatóan növekedni fog, mivel még az oltási program sikere mellett is folyamatosan szükség van tesztelésre.
A tervek szerint 2021-ben 3 milliárd eurós értékesítés érhető el, hosszabb távon 10 százalékos bevételnövekedésre számítanak, amelyből 3 százalék lehet organikus, a további részt pedig akvizíciókkal szeretnék elérni.
A járvány okozta kereslet miatt a 2020-as EBITDA éves alapon 71 százalékkal, 679 millió euróra nőtt. A Synlab, kihasználva a lehetőséget, megfelezte korábbi nettó hitel/EBITDA mutatóját, amely a tavalyi év végén 3,3-szeres volt. Az iparágban látszólag könnyű magas marzsokat elérni, de az európai egészségügyi szolgáltatók sorra jelentettek be költségcsökkentéseket, mivel az unión belüli, nem egységes térítési szabályozás a laboroknak sok nehézséget okoz.
A Synlab részvénye múlt pénteken 18 eurós árfolyamon startolt el, megfelelve a kibocsátási kurzusnak. A 2020-as eredmények tükrében talán meglepő, hogy a vállalat visszavágta az eredetileg tervezett IPO-méretet, és a korábban meghatározott ársáv alján tudta csak értékesíteni a papírokat.
Ennek az lehetett az oka, hogy
a koronavírusteszt-bevételeket egyszeri, pozitív tényezőnek tekinti a piac, és sokak szerint gyors visszaesés várható.
Ezzel szemben a Fitch arra hívja fel a figyelmet, hogy a Synlab bevételeinek csak az egyötöde köthető a járványhoz, és ez a szegmens legalább 2023 végéig még releváns marad. Ez az időszak azonban hozzájárul a Synlab ismertségének növeléséhez, európai piacvezető szerepének megerősítéséhez.
