A növényi élelmiszereket gyártó svéd Oatly befektetői megítélésekor elsősorban a túl gyors fejlődésébe vetett bizalom látszik törékenynek, illetve ennek a részvényárban kifejezett mértéke. Igaz, a kilencvenes évek elején Malmőben alapított Oatly az elmúlt években gyorsan növekedett: az elsődleges részvénykibocsátását (IPO) megelőzően 2 milliárd dollár piaci értéket képviselő vállalat mára a piac egyik legnagyobb szereplőjévé vált.
Termékeit húsznál is több ország 60 ezer kiskereskedőjénél lehet beszerezni, csaknem 32 ezer kávézóban kaphatók, s ami itt meghatározó jelentőségű: a világ legnagyobb lánca, az amerikai Starbucks is felvette őket a kínálatába.
Az Oatly négy gyára közül kettő Svédországban, kettő az Egyesült Államokban található, és a közeljövőben áll termelésbe a szingapúri, a kínai és az angliai üzemegységük.
Mindez azonban nem elég ahhoz, hogy az Oatly nyereségesen üzemeljen. Tavalyi vesztesége 60,4 millió dollár volt, igaz, a cég közben nagyberuházásokba kezdett, a termékfejlesztéseit sem hanyagolta el, s eközben aktív marketingmunkát végzett. Mindehhez forrásul szolgált a tavaly júliusi tőkebevonási kör, amelyben a Blackstone magántőke-társaság szervezésében 200 millió dollárra tettek szert.
A befektetők körében olyan, az egészséges életmódot népszerűsítő hírességek találhatók, mint a tévéshow-jairól ismert Oprah Winfrey, az Oscar-díjas Natalie Portman, Jay-Z rapsztár befektetési ügynöksége és egy igazi szakmabéli, a Starbucksot globális márkává fejlesztő legendás ex-vezérigazgató, Howard Schultz.
Mindez persze nem garancia a sikerre, de a tőkepiac iránt fogékonyak érdeklődését felkeltheti az IPO iránt.
Az Oatly forgalma az előző évihez képest 421,4 millió dollárra duplázódott, s ami lényeges, a kínai piacról származó bevétele az ötszörösére nőtt. Ez elismerésre méltó a magát előszeretettel a világ legnagyobb zabtejgyártójaként emlegető Oatlytól, amely növényi alapú jégkrémeket, joghurtokat, habokat és margarinokat is a kínálatában tart. Csakhogy a piacon olyan tőkeerős, nagy múltú szereplők is vannak, mint a Danone, a Nestlé vagy az Unilever, amelyek ha lassan is, de szintén felismerték táplálkozási reformban rejlő üzleti lehetőségeket.
A Danone-hoz tartozó bejáratott Alpro és Silk márkák a zab mellett kesudióval, szójával, mandulával, kókusszal turbózzák italaikat, a Unilever Ben & Jerry’s márkája a teljes termékpalettát felöleli, és a cég az alternatív növényi eredetű élelmiszerek forgalmának a megötszörözésére készül a következő fél évtizedben. A legnagyobb veszélyt mégis a Nestlé jelenti az Oatly számára, amely épp a hó elején jelentette be, hogy Wunda néven borsóalapú tejterméket indít útjára elsőként a francia, a portugál és a holland tesztpiacon, majd szerte Európában.
Ez direkt hadüzenet a bevételét kétharmad részt Európából szerző Oatlynek. A fejlődésnek persze van tere, a globális tejipar 3 százalékát kitevő növényi tejipar kiskereskedelmi értékesítését mintegy 18 milliárd dollárra becsülte tavaly az Euromonitor piackutató cég – jegyzi meg a CNN.
Racionális alapon azonban nem biztos, hogy jó üzlet az Oatlybe fektetni a Seeking Alpha elemzői szerint. A termékkör rendben van, a kereslet is szépen bővül, de a részvényár alapján az éves bevétel huszonkétszeresére belőtt, 10,1 milliárd dolláros piaci érték, úgy tűnik, elrugaszkodott a valóságtól.
A részvényesek egy ideig még legfeljebb az árfolyamnyereséggel számolhatnak, az Oatly ugyanis meglepő, 28 millió dolláros üzemi veszteséggel zárta az első negyedévet. Az elemzők rövid távon 22 dollárig felszaladó árfolyamot valószínűsítenek, ám figyelmeztetnek, hogy az újdonság varázsa hamar elszáll. Az alternatív élelmiszerek első nagy IPO-jára emlékeztetnek, amikor a Beyond Meat növényi műhúskészítő árfolyama pillanatok alatt a négyszeresére nőtt két évvel ezelőtt, hogy mára ebből szerény 70 százalék maradjon. Ami persze akkor sem rossz, ha valaki a kezdettől ragaszkodott a részvényéhez.
